Magyarországot fenyegeti legjobban a globális felmelegedés
További Tudomány cikkek
-
Használható fegyver-e a kínai Halálcsillag? - Megőrülhetett a Balti-tenger magányos delfinje?
- Vészhelyzeti csúcstalálkozót hívtak össze a kutatók, katasztrofális tengerszint-emelkedésre figyelmeztetnek
- Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
A környezetvédelmi miniszter szerint a klímaváltozás szempontjából Magyarország az Európai Unió egyik legsérülékenyebb tagállama. Persányi Miklós csütörtökön egy budapesti konferencián azt mondta, a globális felmelegedés veszélyei főként az ország vízjárásával függenek össze, így a várható hatások a medence jelleg miatt fokozottabbak más európai országokhoz képest.
Persányi szerint az éghajlatváltozás elsődleges hatásai már most megfigyelhetők, utalt az egyre gyakrabban jelentkező szélsőséges időjárási eseményekre: a hőséghullámokra, rekord-árvizekre, a belvizekre és az augusztus 20-i viharra.
Népek vándorlásával is törődni kell
A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy az időjárási hatások mellett gazdasági-társadalmi hatásokkal is kell számolni. Ezen belül a legnagyobb kihívásokat várhatóan azok a közvetett következmények jelentik, amelyek az erőforrásokért folytatott harccal, a népek vándorlásával, valamint a kulturális és etnikai konfliktusok formájában jelennek meg. Persányi Miklós szerint az ország fő klímapolitikai feladata épp ezért nemcsak az éghajlatváltozást előidéző, üvegházhatású gáz-kibocsátás csökkentése és a szén-dioxidot elnyelő erdők telepítése, hanem a gazdasági és társadalmi hatások figyelembe vétele is.
Katona Kálmán, az országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke szerint a klímaváltozásra fordítható források 40 százalékát kell alkalmazkodásra költeni. A fennmaradó pénzek 30-30 százalékát energiatakarékosságra, illetve az üvegházhatású gázok csökkentésében szerepet játszó megújuló energiaforrások támogatására kell fordítani.
Persányi Miklós azt is elmondta, a kormány a klímaváltozással összefüggő pénzügyi forrásokat az Új Magyarország Fejlesztési Terv környezetvédelmi és energetikai operatív programjának és a Nemzeti Vidékfejlesztési Program pályázatain keresztül biztosítja. A miniszter klímaváltozási szempontból az egyik legfontosabb eszközként említette a konvergencia programot is, szeirnte ugyanis az energiaár támogatásának csökkentése energiatakarékosságra ösztönöz. Persányi arra is kitért, az EU 2012-ig azt vállalta, hogy az 1990 körüli szinthez képest 8 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ennek teljesítése évente a GDP 0,5-2 százalékával megegyező mértékű ráfordítást tesz szükségessé uniós becslés szerint.
Széndioxid-dinoszaurusz
"Ezzel a csökkentéssel a klímaváltozás nem fékezhető meg. A kibocsátásokat 2020-ig 15-30 százalékkal, 2050-ig pedig 50 százalékkal kell visszafogni, amelynek eredményeként tudósok szerint 2100-ig elviselhető mértéken belül tartható a melegedés üteme" - fogalmazott. A konferenciát szervező Magyar Természetvédők Szövetsége a rendezvénynek helyt adó Magyar Tudományos Akadémia épülete elé felállított egy 9 méteres, úgynevezett széndioxid-dinoszauruszt. A zöld szervezet más helyszíneken is bemutatni kívánt látványos kampányával az éghajlatváltozás jelentőségére hívja fel a figyelmet.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
