![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
![Párizs minket is várt: az Index helyszíni stábja is rácsatlakozott az olimpiára](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5747/57478/574785/57478563_4251271_8faf1cbc1b9d98fe8cf5c41d22bcb69e_wm.jpg)
A dinoszauruszok megjelenése előtt 100 millió évvel a tengerből kimerészkedő első állatok, óriás százlábúak, férgek hatalmas gombákkal találkoztak először a szárazföldön - jelentette ki a Harvard és a Carnagie Institution egyetemekről verbuválódott tudóscsoport vezetője, C. Kevin Boyce. A 400 millió éve, a devon földtörténeti korban élt Prototaxites nevű, leginkább egy nyolcméteres kaktuszra hasonlító lény rendszertani besorolásán közel másfél évszázada vitatkoznak a tudósok: definiálták már óriási zuzmónak, algának, de a tűlevelőek közé is próbálták már besorolni - most pedig kiderült hogy még csak nem is növény.
A fotoszintetizézist folytató élőlények maradványaiban a légkörből a széndioxiddal felvett szén izotópjait talájuk meg, a gombafélékben viszont a földből felszívott táplálék szénizotópjai maradnak meg. A mostani kutatás arra jutott, hogy a különféle helyekről származtó Prototaxites-leletek szénizotópjai között nagy különbségek mutatkoznak, tehát kizárt a fotoszintézis (akkor azonosnak kellene lennie a szénizotópoknak), következésképpen a lény nem lehetett növény. A gombaelméletet támasztja alá a Prototaxites felépítése is, az ugyanis apró csövecskék millióiból állt.