![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Láthatóvá tették a szándékokat
A John-Dylan Haynes vezette kutatócsoport az egyes agyterületek aktivitásából jelezte előre a kísérleti alanyok tervét és szándékait. A kutatásról a Current Biology című szaklapban megjelent írásból kiderül: Haynes és kollégái tesztjében a résztvevőknek két lehetőség között kellett választani: két számot kellett összeadni, vagy kivonni egymásból, de a döntést meg kellett hozni, még mielőtt a számokat látták volna.
Ezzel a kutatók biztosították, hogy méréseik során a kísérleti alanyok agyi aktivitásából csak a szándékot olvassák ki és ne magát a műveletet lássák. Ezt követően mágnesrezonancia-tomográf segítségével vizsgálták a kísérleti alanyok agyát, és a szándékokat az így nyert adatokból 70 százalékos biztonsággal jelezték előre. Haynes szerint a kísérletek bebizonyították, hogy az emberi szándékok nem az egyes neuronokban tárolódnak, hanem egy térben elosztott, neuronális aktivitási mintában találhatók. A kiértékelés során több agyi terület mérési adatait kombinálták, és a számítógép fel tudja ismerni azokat a jellegzetes aktivitási mintákat, amelyek a különböző szándékoknál jelennek meg.
A tudósok azt remélik, hogy kísérleteik révén javítani lehet a számítógép által irányított protézisek működését. Az emberi agy és a számítógép kapcsolata jelentősen könnyíthet a lebénult személyek életén. A szó legszorosabb értelmében valóra válhat az, hogy a mozgásképtelen személyek a gondolat erejével mozgassanak egy monitoron egy kurzort.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)