Tengeralattjáróval keresnének életet a Jupiter holdján
További Tudomány cikkek
A Galileo mérései szerint a jégkéreg nagy táblákban mozdul el helyi olvadások alkalmával az Európán, hasonlóan a földi jéghegyek mozgásához. A dermesztően hideg, -142 Celsius fokos hőmérsékletű felszín alatt azonban jelentősen melegebb tartományok is létezhetnek, amelyekhez a szükséges hőt a Jupiter és a többi Galilei-féle hold által kiváltott árapályfűtés szolgáltatja, írja a Hírek.csillagászat.hu. Így pedig a tenger fenekén meleg áramlások lehetnek, illetve víz alatti vulkánok, amelyek megfelelő körülményeket teremthetnek mikrobák életközösségei számára.
Bonyolult eszköz
A hatalmas óceánban esetleg létező élet felkutatására Carl T.F. Ross, a Portsmouth Egyetem kutatója speciális ötvözetből készült tengeralattjárót küldene. A Journal of Aerospace Engineering című folyóiratban megjelent cikkében azt írja, hatalmas nyomást is bírnia kell a szerkezetnek, ugyanis a hold óceánjai akár tízszer is mélyebbek lehetnek, mint a földi világtengerek. Az elképzelés szerint a jármű 3 méter hosszú és 1 méter átmérőjű, henger alakú eszköz lenne, amelynek elkészítéséhez mind szilárdság, mind rugalmasság tekintetében megfelelően erős speciális fém-, illetve összetett kerámiaötvözeteket használnának fel. A jármű meghajtásához, a kommunikáció fenntartásához, illetve a tudományos műszerek energiaellátásához jelenleg üzemanyagcellákat terveznek, de elképzelhető, hogy az eljövendő évek technológiai fejlődése más energiaforrást is biztosít.
A NASA Jet Propulsion laboratóriumának munkatársai jelenleg az Europa Explorer tervezetén dolgoznak, amely fontos elővizsgálatokat végezne egy későbbi felszín alatti szonda számára. Ennek keretében egy alacsony pályán keringő egységet juttatnának az Európához, annak végleges eldöntésére, hogy valóban létezik-e a jégpáncél alatt közvetett módszerekkel kimutatott óceán. A helyszíni mérések révén lehetővé válna a jégpáncél vastagságának pontosabb meghatározása, illetve a tengeralattjáró számára fontos, vékonyabb jégkéreg felkutatása. Emellett a keringő egység "forró foltokat" is keresne, amelyek nemrégiben lezajlott geológiai eseményeket, esetleg vulkáni aktivitást jelezhetnek, fogalmaz a Magyar Csillagászati Egyesület honlapja.
Nem holnap megy a tengeralattjáró
Ross szerint a küldetés biztosan nem valósul meg még legalább 15-20 évig, de addig is számos műszaki probléma vár megoldásra. Az egyik legnagyobb kérdés, hogyan tudja a tengeralattjáró befúrni magát a jégpáncél alá, vagy megolvasztani maga alatt. Remélhetőleg akadnak vékonyabb tartományok a jégpáncélon, de ennek ellenére megeshet, hogy egy teljes nyomottvizes atomreaktort kell elhelyezni a szondán a jégpáncél átolvasztásához szükséges energia előállítására. További probléma a leszállás: egyes kutatók szerint a tervezett ejtőernyő az Európa majdnem vákuumszerűen ritka légkörében nem biztosít eléggé hatékony fékezést.
Bár Ross igen pozitív visszajelzéseket kapott kutatótársaitól, azonban a terv pillanatnyilag éppen ellentétben áll a NASA hosszú távú, Holdra történő emberes visszatérést célzó elképzeléseivel.