További Tudomány cikkek
-
Megtalálták a másnaposság felelősét, de nem az, amire eddig gyanakodtak - Ha nincs vérfrissítés, jönnek a bajok
- Magas rangú katonatiszt tűnt fel a világ legnagyobb hadseregében, de még mindig rejtély, ki irányítja őket
- Végre tényleg megoldódhatott Stonehenge rejtélye
- Még mindig mérgező az 1916-os verduni csata helyszíne
A svéd királyi tudományos akadémia úgy határozott, hogy a 2001. évi kémiai Nobel-díjjal három kutató a katalitikus aszimmetrikus molekuláris szintézis terén kifejtett munkáját ismeri el. A díj felét megosztva kapja az amerikai William S. Knowles és a japán Nojori Rjodzsi, a másik fele az amerikai K. Barry Sharplessé lesz.
A 2001. évi kémiai Nobel-díj díj felét megosztva kapja az amerikai William S. Knowles és a japán Nojori Rjodzsi, a királis katalizáló hidrogénezési reakciók terén végzett kutatásáért. A díj másik felét az amerikai K. Barry Sharpless kapja, a királis katalizáló oxidációs folyamatok vizsgálatáért.
Molekuláris tükörszimmetrikus katalízis
Sok molekula létezik két formában, melyek tükörszimmetrikusak, ahogy az ember kezei egymásnak pontos tükörképei. Az ilyen molekulákat királisnak nevezik. A természetben beigazolódott, hogy a két molekulaváltozat közül gyakran dominánssá válik az egyik. Például a sejtekben a molekula egyik változata illeszkedik, szemben a másikkal, mely egyenesen káros hatású is lehet.
A gyógyszerek gyakran királis molekulákból álnak, és a két változat közötti különbségtétel élet és halál kérdése lehet. Ilyen szempontból fontos, hogy a két királis változatot egymástól elkülönítve lehessen gyártani.
Csak a jó tükörkép jön létre
Az idei kémiai Nobel-díjasok olyan molekulákat fejlesztettek ki, melyek a fontos reakciókat oly módon katalizálják, hogy a két szimmetrikus változatból csak az egyik képződjön. A katalizáló molekula, mely maga is királis, úgy gyorsítja a reakciót, hogy maga nem használódik fel a folyamatban. Egy ilyen molekula több millió példányban "termelheti" a kívánt tükörszimmetrikus molekulát.
William S. Knowles felfedezte, hogy lehetséges úgynevezett átmeneti fémeket alkalmazni az egyik fontos reakciófajtát, a hidrogénezést gyorsító, megfelelő alakú királis katalizátorok előállítására. Kutatásait gyorsan lehetett alkalmazni ipari formában, például a Parkinson-betegség kezelésénél használt L-DOPA gyógyszer gyártására. Nojori Rjodzsi kutatásai nyomán fejlődött ki a mai általános királis hidrogénező katalizátorok használata.
A harmadik kitüntetett, K. Barry Sharpless egy másik fontos reakciótípusnál, az oxidációs reakciókban szerepet játszó királis katalizátorok terén végzett munkájáért kapott kitüntetést.
A díjazottak teljesen új kutatási területet nyitottak, és így a molekulák és anyagok új tulajdonságokkal való felruházását tették lehetővé. Ma már az alapkutatás terén elért eredményeiket egy sor gyógyszeripari eljárásban, számos gyógyszerészeti termék, például antibiotikumok, gyulladáscsökkentők és szívgyógyszerek gyártásánál alkalmazzák.
|
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
