Kilőtték a kínai műűrhajóst

A jelentések szerint az űrhajó az északnyugati Gansu tartományban található Jiuquan Űrközpontból startolt, és a felszállás az eddig megszokott módon történt. Az űrhajó egyébként ugyanúgy működik, mint a "hagyományos", ember által vezérelt verziók. Az űrkabint egy Hosszú Menetelés 2-F rakéta juttatja az égbe, amely ugyanakkor egy kínai műholdat is magával visz.

A Wen Wei Po című napilap szerint a Shenzhou-ba egy olyan asztronauta-imitációt ültettek, amelyet testszerte érzékelőkkel láttak el. Így az embermodell érzékelni tudja, milyen fizikai megterhelést jelent egy űrutazás a jövőbeni utasokra. Azt azonban nem tudni, pontosan milyen információkat is gyűjtenek ezek a műszerek.

Űrkígyók, űrnyulak

A Shenzhou 3-at egyébként először 1999-ben lőtték fel, akkor még utasok nélkül. 2001 januárjában pedig Kína már olyan tesztrepüléseket végzett, amelyek során állatokat juttatott az űrbe. A legutóbbi ilyen, hét napos kísérletben egy majmot, egy kutyát, egy nyulat és néhány kígyót teszteltek. A kínai űrprogram egyébként hosszú múltra tekint vissza, ám eddig igen alulfinanszírozott volt. Most azonban úgy tűnik, a Shanghai és Hong Kong környéki kereskedelmi zónákból kerül annyi pénz, hogy a programot fellendítsék.

Azt még nem tudni, mi Kína célja az űrutazásokkal, hacsak nem az, hogy leelőzze a két másik kozmoszba kívánkozó keleti nemzetet - Indiát és Észak-Koreát. "A nagyhatalmak így mutatják ki erejüket" - mondta Charles Vick, a a Federation of American Scientist kínai űrprogram elemzője. "Olyan ez, mint amikor az ősember győztesen veri a mellét." - tette hozzá.

A kínaiak egyébként különösen büszkék az űrtörténelemben játszott szerepükre. A Song Dinasztia idején feltalált lőpor volt ugyanis az első rakéták magja. A Mágikus Hajó nevű űrkabinokat pedig szintén a kínaiak gyártották, az orosz űrprogram tapasztalataira támaszkodva. Ha pedig rövid időn belül embert küldenek az űrbe, akkor az 1961-es szovjet, és az 1962-es amerikai sikeres kísérlet után Kína lesz a világ harmadik nemzete, amely képes volt saját erőből a kozmoszt meghódítani.

Kína a Holdra tör

Elemzők szerint nem szabad alábecsülni a kínai próbálkozásokat. A Shenzhou-t ugyanis olyan potens alkatrészekkel látták el, amelyek egyre komolyabb kísérleteket vetítenek előre. Zhuang Fenggan a kínai természettudományi akadémia űrtanácsadója a New Scientistnek elmondta, az ezután következő Shenzhou űrkabin hat hónapig marad majd az űrben, és legalább négyszer felszáll, mielőtt megkísérlik az első emberi utassal történő kilövést. Ennek időpontját egyes források 2003-ra jósolják, sőt, azt is megkockáztatják, hogy azért siet ennyire a kínai vezetés, mert mihamarabb embert akarnak juttatni a Holdra.