További Tudomány cikkek
- Vészhelyzeti csúcstalálkozót hívtak össze a kutatók, katasztrofális tengerszint-emelkedésre figyelmeztetnek
- Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
- És ön mennyit káromkodik a munkahelyén?
- Vulkánkitörések alakíthatták a Hold túloldalát
A Leonidák meteorraj, amely a nevét a látszólagos kiindulási pontjától, az Oroszlán csillagképtől örökölte, már tavaly ősszel is szokatlanul élénk csillaghullást mutatott be. Akkor az amerikai és ázsiai megfigyelők jártak szerencsével, most viszont Észak-Amerika mellett Európából is látni lehet a jelenséget.
Különleges helyzetet élveznek a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén tartózkodó űrhajósok, akik már tavaly novemberben is különleges kilátásban részesültek. A földi megfigyelők számára csak a felhőzet és a túl világos holdtányér ronthatja el az élményt.
Amennyiben november 19-én pirkadat előtt, a Leonidák aktivitásának csúcspontján felhőtlen lesz a keleti égbolt, magyar idő szerint hajnali fél 5 és fél 6 között a csillagászok becslése szerint akár 500 meteort is meg lehet figyelni.
Online mindenképp látható
Kis szerencsével a korán kelők az ezt megelőző napokban is megfigyelhetik a Leonidákat. Már november 14-én hajnalban több tucat felvillanásra sor került. Ha az időjárás ismét semmivé foszlatja az európai megfigyelők reményeit, a meteorrajről készült aktuális képeket a Spaceweather.com weboldalon mindenképpen meg lehet találni.
A Leonidák meteorzápor 2001 |
Valódi meteorzáporra legfeljebb 33 évente kerülhet sor, amikor az üstökös valóban közel kerül a Naphoz. A most kifutó, különösen intenzívnek bizonyult Leonidák-szezonban az idei év az utolsó.
Befolyásolta a földi életet?
A Leonidák meteorzápor 2001 |
Ezen kívül érdekes információkkal szolgálhat, hogy milyen kémiai reakciók történnek a fénycsíkok sávjában, illetve hogy az üstökös maradványai valamilyen módon befolyásolhatták-e a földi élet kialakulását.