Ember vagy gép?

A Yahoo egyik vezető kutatójának, Udi Manbernek komoly problémája akadt: miként lehet megkülönböztetni az emberi intelligenciát a mesterségestől. A felvetésnek nem csak elméleti jelentősége van. A Yahoo chatroomjaiban ugyanis számos, magát tininek álcázó program tűnt fel. A műtinik csevegés közben személyes adatokat gyűjtögetnek, cégreklámokat küldözgetnek. Egyes spamcégek programjai százával regisztrálnak yahoo-s email accountokat, és azokról ontják a levéláradatot.

Megkülönböztetni az embert a géptől

2000 szeptemberében dr. Manber összehozott egy konferenciát a Carnegie Mellon egyetemen. Az eredmény egy hosszú távú kutatás lett: egyszerű módszert keresnek az emberi felhasználókat és a számítógépes programok megkülönböztetésére.

Manber filozofikus rejtvényének gyökerei Alan Turing ötvenéves tesztjéhez vezetnek vissza. Turing egy olyan játékot dolgozott ki, amelyben a játékosnak egy szomszéd szobában levő gépnek és egy embernek kell kérdéseket feltennie, és kitalálnia, melyik válaszoló az ember. A feltett kérdések megválaszolásában az ember segíteni, a gép összezavarni igyekszik a kérdezőt.

Turing azt jósolta, hogy 2000-re a gépek az átlagos értelmű játékosok 30 százalékát lesznek képesek átverni. A Turing-teszt a mesterséges intelligencia kutatásának alapja lett, de a jóslat nem vált be. Bár a számítógépek ma már olyan teljesítményekre képesek, amilyenekről Turing nem is álmodott, de egy átlagos ötéves gyerek is képes kiszúrni - meglehetősen egyszerű feladatoknál is - a legbikább komputert.

Látás, hallás

A gépek bizonyos - intelligenciát igénylőnek tartott - feladatokkal (sakk, orvosi diagnosztika stb.) kiválóan elboldogulnak, míg más, egyszerűbbnek látszó képességek - látás, hallás, mozgásirányítás - sokkal nehezebben jönnek össze. Ezek a képességek egyébként évmilliárdok alatt fejlődtek ki, és körülményes lényegüket "komputerizálható formában" megragadni. A mesterséges intelligánciának ez "fejlődési hibája" adta az ötletet.

Olyan tesztnek kell alávetni a feliratkozó látogatót, amit egy gyerek könnyen megold, de a fórumozó kölyöknek álcázott robot bicskája beletörik. Az ilyen teszteteket nevezték el "Captcha"-knat (Completly Automated Public Turing Test to Tell Computers and Humans Apart).

Hangok és szavak

Az egyik ilyen teszt a Gimpsy. Hét, véletlenszerűen kiválasztott, egyszerű, egymást részben fedő, eltorzított szóból áll, amelyet a csatlakozáshoz meg kell fejteni. Ennek az egyszerűsített változatában a szó egy bonyolult háttér előtt jelenik meg. Hasonló Captcha a Sounds: egy számítógép által generált, eltorzított szót vagy számsort kell a bejelentkezőnek megértenie.

Az ilyen és ezekhez hasonló tesztek használatával megakadályozható, hogy számítógépes programok emberként regisztráljanak be különféle fórumokra. A rejtvények használata az automatikus regisztráció kivédésére nem teljesen új ötlet, hasonló megoldásokkal próbálkoznak e-kereskedelmi szájtok vagy olyan keresőgépek is, mint az AltaVista.

Dr. Manuel Blum azonban úgy véli, a Captcháknak sokkal több hasznuk lesz, mint az automata látogatók lefülelése. A kriptográfus arra számít, hogy a védekezőrejtvények tervezésére és a feltörésükre tett erőfeszítések a titkosításnál tapasztalthoz hasonló fejődési spirált indítanak majd el.