Tizenkétezer éve nem volt ilyen meleg a Föld
A Nasa, a Columbia Egyetem és a kaliforniai Santa Barbara Egyetem közös kutatása szerint a melegedés erőteljesebb a Föld északi féltekének sarki övezetében, illetve érzékelhetőbb a szárazföldön, mint az óceánok területén. A sarkvidéken a melegedés következtében vékonyabb lett a hó- és jégtakaró, állítják a kutatók, ráadásul az olvadt hó és jég helyén maradt sötét területek a korábbinál több napenergiát nyelnek el, így tovább melegítik a felszínt.
Most még jó
A kutatás eredményei szerint a melegedés egyelőre belül esik az elmúlt egymillió év átlagához képest várt maximum egy Celsius fokos hőmérséklet-emelkedésen, azonban ha ennél is melegebb lesz, az már kritikus az élővilág számára. A Nasa kutatói mikroszkopikus méretű tengeri állatok és kagylók magnézium-tartalmát, illetve az óceánok felszíni hőmérsékletét vizsgálva vonták le következtetéseiket.
"Az egy fokot meghaladó globális felmelegedés már kritikus szintnek számít. Ha egy fokon belül marad, az még kezelhető mértéknek számít. Azonban ha eléri a két-három fokot, a Föld egészen más bolygó lesz, mint ahogy eddig megismertük. Ha nem lassul a melegedés, számos faj kihal, és ezeket mi taszítottuk le a bolygóról" - mondta James Hansen, a Nasa űrkutatással foglalkozó, New York-i Goddard intézetének vezetője.
De később rossz lesz
A tanulmány kimutatta, hogy a Csendes-óceán nyugati egyenlítői területei és az Indiai-óceán legalább olyan meleg, vagy melegebb, mint az utolsó nagyobb jégkorszak végén, körülbelül tizenkétezer évvel ezelőtt. A kutatók szerint az eredmény azért rendkívül fontos, mert bebizonyosodott, hogy az óceánok jelzik a globális felmelegedés változásait. A kutatócsoport arra is figyelmeztet, hogy a ritka állatok és növények megkezdik a vándorlást a hűvösebb területek felé.
A Kelet-Anglia Egyetem klímakutatója szerint azonban az állatokban felhalmozódott magnéziumtartalomból az időjárásra következtetni elavult és sokat vitatott technika. "Fenntartásokkal kell kezelni azokat a feltevéseket, amelyek az utolsó jégkorszakból, vagy az elmúlt egymillió évből használnak adatokat. Minél távolabbra tekint egy kutatás, annál valószínűbb, hogy a folyamat sokkal bonyolultabb, és ennek megfelelően sokkal bizonytalanabb az interpretáció" - mondta a BBC-nek Keith Briffa.