Magától melegszik a Föld?
További Tudomány cikkek
-
Hatalmas aranylelőhelyre bukkantak Kínában, ez lehet a Föld egyik legnagyobbja - A Csendes-óceán villámai miatt lehet több zivatar Magyarországon
- Használható fegyver-e a kínai Halálcsillag?
- Megőrülhetett a Balti-tenger magányos delfinje?
- Vészhelyzeti csúcstalálkozót hívtak össze a kutatók, katasztrofális tengerszint-emelkedésre figyelmeztetnek
Két amerikai kutató szerint teljesen természetes, hogy melegszik a Föld, az éghajlatváltozásoknak semmi közük a károsanyag-kibocsátáshoz. Az Egyesült Államok mindenesetre abban érdekelt, hogy bebizonyítsa: a légszennyezés a barátunk. A világ tudósainak többsége viszont aggódik a bolygóért, és állítja: az egész a mi hibánk.
Két neves amerikai klímaszakértő azt állítja új könyvében, hogy a globális felmelegedés a Föld története során ismétlődő jelenség, amelyet nem az üvegházhatást okozó gázok okoznak.
Nincs itt gond
Singer nem lát összefüggést
A szakértők megállapítása szerint a Föld mostani felmelegedése egy ciklus része, éppen ezért nem veszélyes, ráadásul az ember nem tud ellene tenni semmit. Sőt, nem is kell.
"A Föld folyamatosan felmelegszik és lehűl. Ez a ciklus cáfolhatatlan, régi, gyakran hirtelen bekövetkező és globális jelenség. Feltartóztathatatlan" - írja az MTI szerint Fred Singer, a Virginiai Egyetem professzora, az amerikai országos műholdas időjárás-előrejelző szolgálat egykori első igazgatója, óceán- és légkörszakértő, valamint Dennis Avery, a Hudson Intézet környezetvédelmi szakértője.
Az új Róma
A kutatók hatalmas mennyiségű adatot feldolgozva arra a következtetésre jutottak, hogy az utóbbi egymillió évben a Föld hol melegebbé, hol hűvösebbé vált. Ezek az 1500 éves szakaszok nem köthetők a legveszélyesebb üvegházhatást okozó gáz, a szén-dioxid koncentrációjának változásához.
Különösen meleg volt az időjárás például a római birodalom idején vagy a középkorban, az iparosodás előtt, amikor az üvegházhatást keltő gázok még nem kerültek a légkörbe. A XX. század elején az 1940-es évekig melegedés volt tapasztalható, majd 1975-ig újabb hűvös korszak következett, amely után újabb hőmérsékletemelkedés kezdődött.
A két szakértő szerint nincs semmilyen mérhető adat arról, hogy az atmoszférába jutó szén-dioxid-mennyiség mennyi hőt tart vissza, illetve hogy ez mekkora szerepet játszhat a felmelegedésben.
Ellenérdekelt fél
A globális felmelegedés és a szén-dioxid-kibocsátás összefüggéseit tagadó amerikai tanulmányokat ugyanakkor érdemes némi fenntartással kezelni. Az Egyesült Államok ugyanis az egyetlen olyan nagyhatalom, amelyik nem írta alá a szén-dioxid-kibocsátás leszorítása érdekében kidolgozott Kiotói jegyzőkönyvet. A világ legtöbb országa csatlakozott a kezdeményezéshez, Washington mellett csak az ausztrálok utasították el a jegyzőkönyv ratifikálását. Az Egyesült Államok úgy látja, hogy a kvóták elfogadása a gazdasági növekedés akadálya lenne, éppen ezért fontosnak tarja bebizonyítani, hogy a szén-dioxid-kibocsátás semmilyen hatással nincs a globális felmelegedésre. Számos kutatás viszont éppen Singer és Dennis Avery kutatásainak ellenkezőjét bizonyítja.
A zöld országok aláírták, a pirosak nem fogadták el a jegyzőkönyvet. Forrás: Wikipedia
Az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati kutatással foglalkozó munkatársa szerint nem jelent meg olyan, komolyan vehető tudományos jelentés, amely cáfolni tudta volna az üvegházhatást okozó gázok és a globális felmelegedés összefüggéseit. Mika János elismerte, hogy 1500 évvel ezelőtt még nem a szén-dioxid okozta a klímaváltozást, de jelenleg nem ezeréves távlatokban tapasztalható melegedésről beszélünk, hanem évtizedek alatt lett forróbb a bolygó, ennek oka pedig teljesen egyértelmű. A tudományos világ egyetért abban, hogy a változásról leginkább az emberi tevékenység során felszabaduló gázok, döntően a szén-dioxid, meg a metán, szénhidrogének és társaik tehetnek, állítja.
A legmelegebb év
Az amerikai Jim Hansen szerint – aki 1988-ban az elsők között hívta fel a figyelmet a globális felmelegedésre – ha az emberiség nem kezdi el azonnal jelentősen csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátását, képtelen lesz megfékezni a minden országra kiható ökológiai katasztrófát.
"Nem égethetünk el minden szerves üzemanyagot, amit találunk", mondta Hansen. "Ha megtesszük, néhány évtized múlva egy másik bolygón találjuk magunkat. Egy bolygón, ahol nincsenek sarki jégsapkák, a tengerszint megemelkedett, és rengeteg, ma még létező faj kihalt." Az angol kormány tudományos tanácsadója, Sir David King is cselekvést sürget: "2006 megmutatta, hogy a szavak ideje lejárt." A Kelet-Angliai Egyetem klímakutató professzora, Phil Jones szerint a légkör szennyezése már olyan mértékű, hogy 2007 lesz a legmelegebb év, amióta csak mérik a hőmérsékletet. A tudós szerint a sarki jégsapkák olvadásáért és a kelet-afrikai szárazságért felelős globális felmelegedés és az óceánok felmelegedésével együtt járó El Nińo nevű jelenség együtt keserítik majd az emberek életét. A melegrekord megdől majd: az eddigi legforróbb év, 1998 elmarad 2007 mögött.
Észak lesz a Dél
Az ENSZ klímakutató szervezete, a WMO figyelmeztetése is Jones jóslatait támasztja alá, sőt, az Európai Unió egyik tanulmánya is kellően borúlátó. A vészforgatókönyv szerint egy évtizeden belül évi 11 ezer lesz azoknak a száma, akik a természetes halandóságon felül, kifejezetten a hőség miatt halnak meg Európában. A tengerszint egy méterrel emelkedhet, a védekezésre 2020-ban már hatmilliárd eurót kell fordítani, de ez az összeg 2080-ra elérheti a 40 milliárd eurót.
A jelentés szerint az észak-európaiak a jövőben a felmelegedő Északi- és Balti-tenger partján is el tudják majd tölteni szabadságukat, ez azonban veszélybe sodorja a Dél-Európába áramló évi 100 milliós turistaforgalmat, annak 100 milliárd eurós bevételével együtt. A prognózis kitért arra is, hogy az EU összesített GDP-jének mindössze 0,19 százalékába kerülne évente a felmelegedést okozó károsanyag kibocsátásának 25 százalékos csökkentése.
Káros országok
A klímaváltozás elleni küzdelem lesz 2007 egyik legfontosabb nemzetközi kihívása &ndash írja az Economist különszáma. A üvegházhatást okozó gázok legnagyobb kibocsátója az Amerikai Egyesült Államok, ám ez az ország és Ausztrália még mindig nem ratifikálták a károsanyag-kibocsátás korlátozására vonatkozó kiotói egyezményt. Az Economist cikke szerint egyértelmű, hogy nem a fejlődő, hanem a fejlett államok hibáztathatók az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának növekedéséért, tehát közvetve és részben a klímaváltozás egyes hatásaiért is. Hozzáteszi, hogy Kína a következő évtizedben még az Egyesült Államokat is megelőzi a károsanyag-kibocsátásban, de India is gyorsan felzárkózik. A prognózis szerint 2007-ben ezek az országok végre ráébrednek a klímaváltozás jelentette gondokra. Az Egyesült Állomokban most már nemcsak a demokraták, hanem több republikánus is korlátozná a légszennyezést. Kaliforniában például Arnold Schwarzenegger republikánus kormányzó javaslatára a kiotói egyezmény szellemében törvénnyel korlátozták a széndioxid-kibocsátást. Az üzleti világ is támogatja a szigorúbb szabályozást, hiszen a befektetők abban reménykednek, hogy ez új gazdasági ágakat alapoz meg. Mindezek alapján valószínű, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos törvényjavaslatok egyre több támogatást kapnak az amerikai kongresszusban.
(forrás: inforadio.hu)
(forrás: inforadio.hu)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
