Orvosi Nobel-díj a sejtosztódás kutatóinak

Minden élőlény sejtekből áll, melyek osztódással szaporodnak. Egy felnőtt embernek mintegy 100 ezer milliárd sejtje van, melyek mindegyike egyetlen sejtből, a megtermékenyített petesejtből ered. A felnőttek rengeteg sejtje folytonosan osztódik, hogy felváltsa az elpusztult sejteket. Mielőtt egy sejt osztódhatna, meg kell nőnie, megdupláznia kromoszómáit és elosztania azokat a két új sejt között. Ezeket a folyamatokat a sejtosztódás ciklusa szabályozza.

Sejtciklust szabályozó molekulák

Az idei orvosi Nobel-díjasok a sejtciklus szabályozásának terén tettek komoly felfedezéseket. Olyan molekulákat azonosítottak, melyek valamennyi eukarióta szervezetben - élesztőben, növényekben, állatokban és emberekben is - szabályozzák a sejtosztódás ciklusát. Ezek az alapvető felfedezések komoly hatással vannak a sejtek növekedésével kapcsolatos kutatásokra. A sejtciklus irányításának hibái olyan kromoszómahibákat eredményezhetnek, melyek a rákos sejtekben találhatók. Hosszú távon ezek a felfedezések a rákkutatás új módszereihez vezethetnek.

A 61 éves Leland H. Hartwell a egyesült államokbeli Seattle Fred Hutchinson Rákkutató Központ kutatója, ő fedezte fel azokat a géneket, melyek a sejt osztódási ciklusát szabályozzák. Az úgynevezett "startgén" fontos szerepet játszik minden egyes osztódási ciklus elindításában. Hartwell ezenfelül megalkotta az "ellenőrzőpont" elméletét, mely segít a sejt ciklusának megértésében.

R. Timothy Hunt, aki 58 esztendős, a londoni Brit Birodalmi Rákkutató Alapítványnál dolgozik. Ő fedezte fel a ciklineket, azokat a proteineket, melyek szabályozzák a sejtosztódást. Kutatásai bebizonyították, hogy a ciklinek periodikusan lebomlanak minden egyes sejtosztódásnál, s hogy ez a mechanizmus fontos része a sejtciklus irányításának.

CDK-molekulák irányítanak

Az 52 éves Paul M. Nurse szintén a Brit Birodalmi Rákkutató Alapítvány kutatója, ő azonosította, reprodukálta és jellemezte a sejtciklus egyik fontos szabályozóját, a CDK (ciklin-függő kináz) proteint. Bebizonyította, hogy a CDK működése az evolúció során változatlan maradt.

A Nobel-díjak A világ kétségkívül legrangosabb kitüntetésének alapítója a kalandos életű svéd gyáros, Alfred Nobel volt, aki jelentős vagyonát a dinamit feltalálásával alapozta meg. Nobel élete végén, feleség és család híján döntött úgy, hogy pénzét a béke céljaira és az emberiség jótevőinek jutalmazására fordítja, így 1895. november 27-én kelt végrendeletében egész vagyonát egy alapítványra hagyta. A fizikai és a kémiai díjakat a Svéd Tudományos Akadémia; az élettani, illetve orvosi díjakat a stockholmi Karolina Intézet; az irodalmi díjat a stockholmi Akadémia; a béke előmozdításáért adandó díjat pedig a norvég Stortinget (Parlament) tagjaiból választott, öt személyből álló bizottság ítéli oda. Ezeken kívül 1969 óta a közgazdaság-tudomány legjelesebbjeinek, az eredeti Nobel-díjjal erkölcsileg és anyagilag egyenértékű, de a svéd állam által alapított Alfred Nobel-emlékdíjat osztanak. A kialakult gyakorlat szerint a díjak megoszthatók, de legfeljebb három személy között, és nemzetközi szervezetek is megkaphatják. A díjakat Nobel halálának évfordulóján, december 10-én osztják ki, a kitüntetettek egy érmet, egy oklevelet és nem utolsó sorban egy nagyobb összegű csekket kapnak. A pénzösszeg nagysága a Nobel Alapítvány bevételeinek függvényében évről évre változik. Az orvostudósok legnagyobb kitüntetése idén mintegy egymillió eurónyi pénzjutalommal jár. Miért nincs matematikai Nobel-díj?