Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tudomány cikkek
-
Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk - Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
- És ön mennyit káromkodik a munkahelyén?
- Vulkánkitörések alakíthatták a Hold túloldalát
- Ufószkeptikusok, itt a magyarázat, miért nem találkoztunk még a földönkívüliekkel
Két amerikai és egy orosz kutató kapta megosztva a fizikai Nobel-díjat, a modern informatika alapjait képező kutatásaikért. A díj felét az orosz Zsoresz I. Alfjorovnak és az amerikai Herbert Kroemernek ítélték a nagysebességű elektronikában és az optoelektronikában használatos félvezető heterostruktúrák kifejlesztéséért, a másik felét pedig az amerikai Jack S. Kilby kapta az integrált áramkör feltalálásában játszott szerepéért. A kilencmillió svéd koronás díjon 25-25-50 százalékos arányban osztozik a három kutató.
Idén a svéd akadémia a korábbi évekkel ellentétben nem a fizika elvontabb ágaiban, például a szubatomi részecskék kutatásával vagy a kvantumfizikával foglalkozó tudósoknak, hanem a fizika kézzelfoghatóbb alkalmazásain dolgozó kutatóknak ítélte a díjat.
A hetven éves Zsoresz Alfjorov professzort a félvezetők heterostruktúráját érintő kutatásaiért már számos rangos tudományos díjjal kitüntették, többek között az amerikai Franklin Intézet díjával, az orosz állam díjával és a Lenin-díjjal is. Alferov tíz éve az első orosz, aki elnyeri a Nobel-díjat. Legutóbb 1990-ben tüntették ki Mihail Gorbacsov államfőt a Nobel-békedíjjal, orosz kutató pedig utoljára 1978-ban kapott fizikai Nobel-díjat.
A német születésű 72 éves amerikai állampolgár, Herbert Kroemer a hetvenes években egy teljesen újfajta tranzisztort talált fel, mely heterotranzisztorként vált ismertté, és amely elődeinél jóval magasabb frekvenciák kezelésére is képes volt. Az új tranzisztorok forradalmasították a műholdas távközlést és a mobiltelefonokat.
Tíz éve az első orosz díjazott
|
| Alferov tíz éve az első orosz, aki elnyeri a Nobel-díjat |
Félvezetők fejlesztőit jutalmazták
Alferov professzor, aki jelenleg a szentpétervári A. F. Joffe műszaki-fizikai kutatóintézet igazgatója és Herbert Kroemer egyaránt a nagysebességű számítógépekben, a műholdas távközlésben, a mobiltelefonokban és vonalkódolvasókban is használatos speciális szerkezetű félvezetők kifejlesztésében játszott úttörő szerepet.
Heterotranzisztorok a mobiltelefonokban
|
| Herbert Kroemer a hetvenes években egy teljesen újfajta tranzisztort talált fel |
Lézer a CD-játszókban
Kroemer, a Kaliforniai Egyetem tanára és az orosz Alferov a hatvanas években egymástól függetlenül fedezte fel a lézerfény kibocsátásának technológiáját, melyet a CD-lejátszókban, az optikai kábelekben és a vonalkódleolvasókban éppúgy alkalmaznak, mint az autók féklámpáiba szerelt fénykibocsátó diódákban.
A mikrochip atyját díjazták
A fizikai Nobel-díj felét az amerikai Jack S. Kilby kapta
A fizikai Nobel-díj felét az amerikai Jack S. Kilby kapja, aki a Texas Instruments cég kutatójaként 1958-ban Robert Noyce-szal közösen kifejlesztette az elsõ olyan elektronikus áramkört, amelynek valamennyi aktív és passzív alkotóeleme elfért egy akkora félvezető lapkán, mint egy iratkapocs fele. Találmányát ma már úgy ismerik, mint az első, egyszerű mikrochipet.
A zsebszámológépet is Kirby találta ki
Kirby nemcsak a miniatűr holmik feltalálásában jelentkezett, másokkal együtt ő fejlesztette ki a digitális kézi számológépet és a hőpapíros nyomtatót is, melyet a hordozható adatterminálokhoz használnak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
