Elmaradt az apokalipszis Amerikában

A megszokott április 1. helyett idén már március 11-én átállították az órákat az Egyesült Államokban, hogy még az eddiginél is több energiát spóroljanak meg a következő nyolc hónapban. A nyári időszámításra való korai átállás előtt, amelyről az USA kongresszusa még 2005-ben döntött, sokan azzal riogattak, hogy egyes informatikai és kommunikációs rendszereket megzavar majd az előrehozott átállás. Volt, aki a repülők menetrendjének összezavarodása miatt izgult; voltak, akik az időzített pénzügyi tranzakciókat féltették, és volt, aki elképzelhetőnek tartotta, hogy a hírhedt Y2K-problémához hasonló zűrzavart okoz majd az átállás.

Az utóbbiaknak volt igazuk: az időre különösen érzékeny számítógépes rendszereket időben felkészítették, így a korai átállás ugyanakkora káoszt okozott, mint a rettegve várt 2000-es váltás: néhány egyedi esetet leszámítva semekkorát.

Amúgy sincs semmi értelme?

Az előrehozott átállás támogatói szerint a kiterjesztett nyári időszámítás alatt az Egyesült Államok energiafelhasználása körülbelül egy százalékkal csökken, mert ha tovább süt a nap, esténként kevesebben kapcsolják fel a villanyt. Egy az amerikai közlekedési minisztérium által évtizedekkel ezelőtt készített tanulmány szerint a nyári időszámítás alatt az ország egymillió hordóval kevesebb olajat éget el, mint egyébként.

Aztán lehet, hogy ez nem is igaz: a kaliforniai Berkeley egyetem két doktorandusza azt állítja, hogy az este megspórolt energiát a reggeli fogyasztás kiegyenlíti, vagyis az egész átállásnak nem sok értelme van. Ryan Kellogg és Hendrik Wolff közgazdászok Ausztrália 2000-es átállásának hatásvizsgálatából jutottak erre a következtetésre: 2000-ben az olimpiai játékok egyszerűbb lebonyolítása érdekében az ország két hónappal elnyújtotta a nyári időszámítást - a kutatók szerint teljesen feleslegesen.

Kellogg és Wolff két szomszédos ausztrál szövetségi állam, Victoria és Dél-Ausztrália áramfogyasztását vizsgálták a kérdéses időszakban: az előbbi állam meghosszabbította a nyári időszámítást, míg az utóbbi nem. "Reggel elég sötét van ahhoz, hogy gyakorlatilag mindenkinek fel kelljen kapcsolnia a villanyt" - nyilatkozta Kellogg az ABC Newsnak. A két kutató szerint az adatokból nyilvánvaló, hogy a meghosszabbított átállás nemhogy csökkentette volna, hanem kis mértékben ugyan, de növelte Victoria áramfogyasztását.

A Berkeley közgazdászai nem állítják, hogy az ausztrál tapasztalatok alkalmazhatók a világ más, eltérő éghajlattal és szokásokkal bíró országaiban is, de szerintük könnyen lehet, hogy az Egyesült Államok semmit sem nyer a meghosszabbított nyári időszámítással.

Az amerikai energiaügyi minisztérium tud a közgazdászok állításairól, és azt ígéri, heteken belül válaszol rájuk.