Ősorganizmusok a borostyánban
Olasz paleontológusok találtak rá tíz évvel ezelőtt Cortina térségében egy borostyán-lelőhelyre, ahol azóta már sok ezer mikroorganizmust tanulmányoztak.
Hasonlóság
Az 50 ezer, egyenként 1 centiméteres borostyáncsepp egy, a Triászkorban elterjedt toboztermő fa gyantájából képződött 220 millió évvel ezelőtt. A borostyánok legalább kétszer idősebbek a korábban talált leleteknél, és a bennük rejlő mikroorganizmusok tökéletesen konzerválódtak.
Ezek a mikroorganizmusok a tápláléklánc különböző szintjeit képviselik. A biológusok meglepődve állapították meg, hogy alakjuk a mai baktériumokkal, algákkal, gombákkal, egysejtűekkel összehasonlítva meglepő hasonlóságot mutat.
A mikroorganizmusoknak általában nincs szilárd vázuk, ritkán találhatók meg kövületi állapotban, pusztulásuk után gyorsan szétmállanak. Történetük rekonstruálása azért eddig meglehetősen nehéz volt. A borostyán védőrétege alatt megőrződött a mikroorganizmusok DNS-e is, és a kutatók lehetségesnek tartják, hogy még régebbi genetikai nyomokat is találnak bennünk.