A placebo valóban hat

Amerikai kutatók kísérletileg igazolták, hogy a placebo hatás nem csak pszichológiai fogalom, hanem - legalábbis fájdalom esetén - valódi fiziológiai folyamatot indít el, és fájdalomcsillapító opiátot szabadít fel: kontrasztanyagos PET vizsgálattal tényleges endorfin-keletkezést mértek az agyban.

Tű az arcban

Jon-Kar Zubieta és csapata a Michigan egyetemen igazi kínzókamrát rendezett be, s sikerült rávenniük 14 huszonéves egészséges férfit, hogy alávessék magukat a kísérletnek. A résztvevőkkel közölték, hogy egy ismeretlen fájdalomcsillapító szert akarnak kipróbálni, melyről még nem tudják, hogy hat, vagy nem hat.

A fájdalmat az arcukba vezetett infúzióval váltották ki. 15 másodpercenként százas skálán kellett értékelniük a fájdalmat. Általában 30-as értéket mondtak. Nem tudták, hogy a háttérben a bemondás alapján növelik vagy csökkentik a fájdalmat kiváltó infúzió adagot. A fájdalom-érzetet azért kellett állandó értéken tartani, hogy kompenzálják az emberi szervezet automatikus fájdalomcsillapító rendszerét.

Egyre jobban hat

Ezután sós vizet itattak velük, amiről azt mondták, hogy fájdalomcsillapító van benne. Mindenki arról számolt be, hogy enyhült a fájdalma. A kutatók nem hittek a puszta szónak, hanem radioaktív kontrasztanyag és pozitron-emissziós tomográf (PET) segítségével három felvételt készítettek az agyról: egyet rögtön a kísérlet elején, egyet a fájdalmat kiváltó infúzió bekötése után, a harmadikat pedig a placebo bevétele után.

A felvételek igazolták, hogy a placebo hatására megnövekszik az agy endorfin termelése. Zubieta kísérletéről a The Journal of Neuroscience című amerikai tudományos folyóiratban számolt be, és publikációjáról a "New Scientist" adott hírt. Zubieta magyarázata szerint a placebo hatás a szervezet saját, a túléléshez szükséges fájdalomcsillapító mechanizmusát erősíti fel.