További Tudomány cikkek
-
Polikrízisek korát éljük, a katasztrófa elkerülése viszont nem is olyan bonyolult - Történelmi áttörés a rákkutatásban: 42 százalékkal csökkenti a melanoma visszatérését a személyre szabott vakcina
- Genetikai mutációval élő széncinegét kaptak lencsevégre egy nógrádi faluban
- A NASA szerint az eddigi legpusztítóbb El Nino közeleg, itt vannak a legfrissebb műholdfelvételek
- Az agy saját immunsejtjei is az alkohol áldozatává válhatnak, döbbenetes eredményre jutottak a kutatók
A rasszizmus fiziológiai nyomait fedezték fel nemrég az emberi agyban a Kaliforniai Egyetem, a UCLA kutatói. A tizenegy fehér és nyolc fekete bőrű alany részvételével végzett kísérletekből az derült ki, hogy a fekete bőrű ember látványa érdekes módon félelmet ébreszt nemcsak a fehér bőrű, hanem a fekete emberekben is, írta a New Scientist.
A kísérlet résztvevői három feladatot kaptak: először fényképeket kellett párosítaniuk az alapján, hogy fekete vagy fehér bőrű személyeket ábrázolnak-e, ezután pedig el kellett mondaniuk, hogy egy-egy fotón "afrikai amerikai" vagy "kaukázusi amerikai" - fekete vagy fehér bőrű ember - látható-e. A harmadik feladat kontrollcéllal került a tesztbe: az alanyoknak geometriai formákat kellett összepárosítaniuk.
A teszt alatt a kutatók funkcionális mágnesesrezonancia-vizsgálóval (fMRI) figyelték, hogyan viselkedik a tesztalanyok agyának a félelemre és a veszélyérzetre működésbe lépő része, az amygdala. Azt tapasztalták, hogy a fekete bőrű embert ábrázoló fotók látványára a szerv aktivitása minden esetben megnőtt.
Félelmet kelt a fekete
Az amygdala, amit alakja miatt magyarul mandulamagnak is neveznek, az agy limbikus részében található. Az agykutatók azt tartják róla, hogy fontos szerepet játszik az érzelmek regisztrálásában. Az ember és az állatok esetében is az amygdala felelős többek között a félelem- vagy az örömérzet kialakulásáért. Az amygdala rendellenes működésének tudható be számos olyan betegség és rendellenesség, mint az autizmus, a különböző fóbiák, a depresszió és a narkolepszia.
Szóban győz a gátlás
A professzor arra azért felhívta a figyelmet, hogy a megnövekedett amygdala-tevékenység nem feltétlenül jelent faji előítéletet. További furcsaság, hogy amikor a tesztalanyoknak szóban kellett rasszok szerint párosítaniuk a fotókat, az amygdala nyugton maradt. A műszerek azt mutatták, hogy beszéd közben az amygdala helyett az agynak az a része lépett működésbe, amely az impulzusok ellen harcol és a gátlásokat irányítja.