Emberi agysejtekkel rendelkező, humanizált egereket tanulmányoznak a San Diegó-i Salk Intézetben. Fred Gage és munkatársai az embrionális őssejteket fecskendeztek 14 napos egérembriók agyába: az így létrejött kreatúrák agyának 0,1 százaléka emberi idegsejtekből áll.
Bár az egerek génállománya 97,5 százalékban megegyezik az emberével, a szakemberek szerint az emberi és állati sejtek keverése még meg sem közelíti az etikai határokat. Miközben a tudósok kizártnak tartják, hogy egy ilyen egér fejében egy némán sikoltozó ember lakozna, a humanizált élőlények előállítása szükségszerű, mivel az őssejtterápiát nem kísérletezhetik ki embereken.
Különböző laboratóriumokban hasonló kísérleteket végeznek humanizált csirkéken és nyulakon. A California-Irvine Egyetem kutatói emberi embrionális őssejtekkel gyógyítottak meg lebénított egereket.
Az embrionális őssejtek a fogamzást követő első pár napban keletkeznek és később különböző szövetekké fejlődnek. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a szervezet egy adott pontjába juttatott őssejtek az őket környező szövettel azonos szövetté érnek.
Gage hétfőn publikált dolgozata szerint az őssejtkutatóknak arra kell választ találniuk, hogy pontosan mikor érdemes őssejtet fecskendezni a páciensbe. Kutatásával kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy jelenleg nem annyira a gyógymódok felderítése, mint inkább a neurológiai rendellenességek kialakulásának megértése a célja.