Folyékony tükör kerülhet a Holdra tervezett teleszkópba
Tudósok egy csoportja egy ionos folyadék ezüsttel való bevonásával olyan tükröt készített, amit be lehetne építeni egy a Holdra tervezett teleszkópba.
A folyékony tükör ötlete ma már nem számít újdonságnak. Világszerte több teleszkópban van ugyanis higanytükör, melynek működési alapja az a jelenség, hogy az állandó sebességgel forgatott folyékony anyag a centrifugális erő és a gravitáció együttes hatására parabola alakot vesz fel, ami épp megfelelő arra, hogy a visszavert fényt egy detektorra fókuszálja. Az ilyen tükrökkel készült távcsövek költsége töredéke a hagyományos teleszkópokénak.
Mindeddig azonban nem sikerült olyan folyékony tükröt készíteni, ami a Holdon is használható lenne, ott ugyanis a hőmérséklet -147 Celsius-fokig is lecsökkenhet, ami jóval a higany -38 fokos fagyáspontja alatt van. A higany emellett mérgező, ami kockázatossá teszi a kezelését.
Pedig egy 20-100 méteres lencsével rendelkező folyékony tükrös teleszkóp a Holdon sokkal halványabb csillagokat is észlelni tudna, mint a James Webb Űrteleszkóp, ami várhatóan 2013-ban indul majd útjára, és ami 4,5 milliárd dollárjába kerül az amerikai űrhivatalnak.
Új eljárást használtak
A quebeci Laval Egyetem munkatársai nem higanyt, hanem ionos folyadékokat használtak a tükör készítéséhez. Ezeknek nagyon alacsony a fagyáspontja, és nem is párolognak el egykönnyen. Ezek a tulajdonságok pedig elengedhetetlenül fontosak egy olyan folyadék esetében, amit a Holdon akarnak felhasználni.
Az eljárás során a kutatók először folyékony krómmal vontak be imidazol-etilszulfátot, majd erre vitték fel az ezüst nanorészecskéket, aminek eredményeként kiváló optikai minőségű és robosztus tükröt kaptak, ami a hónapokig tartó tanulmányozás során végig stabil maradt.
"Korábban még senki sem próbálkozott ezzel az eljárással" - mondta el Ken Seddon, a belfasti Queen's Egyetem szakértője, aki szintén részt vett a munkálatokban.
Van rá érdeklődő
Seddon azt nyilatkozta a New Scientistnek, hogy az új fejlesztés rendkívül jó megoldás, és akár már most is alkalmazható lenne a Holdon, de szeretnék még legalább 50 fokkal csökkenteni a fagyáspontot, és tovább fejleszteni a fényvisszaverő képességet. (És persze még el is kellene vele jutni a Holdra.)
Közben a NASA és a Kanadai Űrhivatal is támogatja azokat a tanulmányokat, amelyek az elképzelt teleszkóp megvalósíthatóságát vizsgálják. Reményeik szerint 2018-ra már létre tudják hozni a szerkezetet, amiben a tervek alapján a folyadékot hagyományos motor helyett egy szupervezető mágnes tartja majd mozgásban, mivel az előbbi könnyen besülhetne a holdpor miatt.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
