Vaj vagy margarin?
Margarin vagy vaj?

Erre már az élelmiszeripar is lépett, 1993 és 1996 között új technológiát vezettek be, amelynek eredményeként 15-20 százalékról egy százalék alá csökkentették a világon az összes kereskedelmi forgalomban álló margarin transz-zsír-tartalmát. A mai margarinok már ilyenek, és muszáj is hinnünk a tudósoknak, más választásunk nincs, ugyanis leolvasni a dobozról például nem lehet. Több más országgal ellentétben nálunk ugyanis nem kötelező a terméken a transz-zsír-arányt feltüntetni.

Inkább margarin

"A ma érvényes tudományos álláspont szerint a lakosság telítettzsírsav-bevitelét, azaz állatizsiradék-fogyasztását kell elsősorban csökkenteni, ezért az orvosok emiatt vaj, sertészsír helyett margarint ajánlanak ételkészítéshez, kenyérkenéshez. A telített zsírsavak 10 energiaszázalékot meghaladó bevitele növeli a vérben az érelmeszesedés egyik kockázati tényezőjének, az úgynevezett rossz, vagy LDL-koleszterinnek a koncentrációját, ezáltal növeli érelmeszesedés veszélyét. Ugyanakkor - amint legutóbb 2006 áprilisában New England Journal of Medicine-ben foglalták össze neves szakértők - a transz-zsírsavak túlzott bevitelének is számos káros következménye van, ezért a napi táplálkozásban az összes bevitt kalória csupán egy százaléka származhat transz-zsírsavak energiájából. A kereskedelmi forgalomban ma beszerezhető margarinok transz-zsírsav-tartalma kellően alacsony (1 százalék alatti), míg a vitamintartalom, a többszörösen és egyszer telítetlen zsírsavak aránya jelentős.

Egy későbbi cikk több országban elvégzett vizsgálat eredményeit mutatta be, de ezek az adatok ijesztőek voltak, ugyanis kiderült, hogy egyes gyorséttermi láncokban a kínált sült krumpli és csirkeszárny jelentős mennyiségben tartalmazott transz-zsírsavakat, nyilvánvalóan nagy transz-zsírsav-tartalmú sütőzsiradék (margarin) használata miatt. Ma már az ipari célra gyártott margarinok vásárlói is beszerezhetik az 1 százaléknál kevesebb transz-zsírsavat tartalmazó termékeket, remélhetőleg élnek is ezzel a lehetőséggel" - mondja Zajkás Gábor.

Lánclevél és margarinkísérlet

A legújabban terjedő magyar nyelvű lánclevél egy 1999-es amerikai lánclevél szó szerinti fordítása, ami a Snopes.com hoaxvadász weboldal információi szerint gyakran felbukkan.

Tudományosságot nélkülöző, szerkesztőségi közvélemény-kutatásunk szerint a vajat többen szeretik. Választásukban az egészségügyi szempont elenyésző, egyszerűen azért szeretik, mert finomabb. Valaki szerint a margarint azért találták ki, hogy kevesebb tehenet kelljen szomorú körülmények közt tartani, másvalaki szerint a margarinnal megkent kenyér az ember torkán akad és olajíze van. Legtöbben a vaj keménységét kritizálták, amin még a mikrózás sem segít, ugyanis mikrózás esetén "a vaj szétválik gusztustalan sárgás savóra, és fülzsírszerű sárgás szilárd anyagra". Talán nekik jó hír lehet az a minikísérlet, amit a vaj vs. margarin-lánclevél szövege alapján végeztünk.

A lánclevél így szól: "Ki lehet próbálni a következőt: Vegyél egy doboz margarint és hagyd a garázsban, vagy árnyékos helyen. Néhány nap múlva a következőket figyelheted meg: Sem legyek, sem más egyéb, idegesítő muslica nem fog a közelébe menni (ez azért sejtet valamit) Nem lesz rothadt vagy büdös, mert nincs tápértéke. Semmi sem fog kinőni rajta. Főleg azok az ici-pici mikroorganizmusok nem fognak rajta kifejlődni.
Miért? Mert a margarin majdhogynem műanyag. Megolvasztanád a műanyag edényedet és rákennéd a pirítósodra?

Klikk és vaj és margarin!

A szöveget követve hét teljes napig rohasztottunk (volna) szobahőmérsékleten vajat és margarint, de ahogy alábbi fotódokumentációnk is mutatja, hiába. Szomorúan vettük tudomásul, hogy a legcsekélyebb rohadás, penész, de még csak büdös sem vette körül a kísérleti kenőanyagokat.