Őstó a jég alatt
Valahol az Antarktisz közepén, a Vosztok bázis környékén sikoltozó fókákat görget a sarkvidéki szél. A település elhanyagolható érdekessége, hogy itt mérték a Földön a leghidegebb hideget: -89 Celsius fok volt, még a tüzet is mikróban kellett felmelegíteni.
Pár kilométerrel a zuzmarás vodkásüvegek alatt bugyborog az Déli-sark 70 jégbezárt tava közül a legnagyobb. A Vosztok tó tízezer négyzetkilométeres kiterjedésével, akkora mint az Ontarió tó, de kétszer olyan mély: néhol eléri az ötszáz métert.
Régi csibészek
A Vosztok hozzávetőleg 35 millió éve szigetelődött el teljesen a felszíntől, fénytől és levegőtől. Zárt rendszerben éldegélő élővilága valószínűleg semmihez sem hasonlít, hacsak nem a földönkívüliekhez: a tudósok szerint ahhoz az élethez hasonlatos, amelyre a Jupiter jeges holdjain bukkannak majd egy nap.
Miközben az orosz tudósok fúrófejeket és halkonzerveket tartalmazó szánkókat vonszolnak, kollégáik azért aggódnak, hogy a Vosztok ökoszisztémája végzetesen elfertőződhet, amikor a szédítően mély jégvájat mélyén elérik a vízfelszínt.
Steril rianás
A 3623 méter mély aknát még 130 méter jég választja el a tótól. Az orosz Antarktisz-expedíció vezetője, Valerij Lukin közölte: a 2005-2006-os idényben további ötven métert mélyítenek a járaton. A végcél, hogy a 2007-2008-as szezonban elérjék a vizet.
Lukin jelezte: az orosz szakemberek olyan eszközöket alkottak, amelyekkel a modern mikrobák behurcolása nélkül vizsgálhatják a tavat. Az expedíció vezetője elárulta továbbá, hogy a jelenlegi kutatások egy szigetet találtak a tó közepe táján. Reméljük nem rémek lakják.