Százméteres szökőárt okozhat az aszteroida

Mindennapi dolog

Az 1950 DA-t először 1950. február 23-án látták, de mindössze 17 nappal a felbukkanása után már el is vesztették szem elől. Az aszteroidára legközelebb 2000 szilveszterén találtak rá a Lowell Obszervatórium Földközeli Tárgyak Kutatóprogramja során. Az ezt követő radaros megfigyelések - amelyeket az Arecibo és a Goldstone elnevezésű rádiós teleszkópokkal akkor végeztek, amikor a kődarab a legközelebb, körülbelül a Föld-Hold távolság hússzorosára volt bolygónktól - lehetővé tették az aszteroida pályájának kiszámítását.

Bár annak esélye, hogy az 1950 DA a Földbe csapódik, csupán 0,3 százalék, ez az egyetlen eddig észlelt kisbolygó, melynek esetében nem teljesen kizárt ez a lehetőség. "A veszély kicsi, valójában valamivel még annál is kisebb, mint hogy eltaláljon egy eddig felfedezetlen, ugyanekkora méretű aszteroida ugyanabban az időszakban. Ennek ellenére jó kiindulási alap volt az analízishez" - mondta Asphaug.

"Geológiai szemszögből nézve sokszor történt már ilyen esemény a múltban - mondta Ward. - A dinoszauruszok kora óta akár hatszázszor is becsapódhatott az 1950 DA-hoz hasonló méretű aszteroida a Földbe.

Hullámok tucatjai

A szimulációban az aszteroida az Atlanti-óceánba zuhant, körülbelül 600 kilométerre az amerikai partoktól (a valóságban is nagyjából itt történne a becsapódás). Az ütközés hatása egy 60 ezer megatonnás TNT bomba robbanóerejével lenne egyenlő, és egy csaknem 20 kilométer átmérőjű körben teljesen kiszorítaná a vizet, egészen a 5 kilométer mély tengerfenékig, sőt még a fenékbe is krátert vájna. Ezután minden irányba elindulnak a hullámok. "A filmekben mindig csak egyetlen nagy hullámot látni, de valójában hullámok tucatjai alakulnak ki. Az elsők még kisebbek, de azután egyre magasabbak érkeznek, 3-4 percenként" - mondta Ward.

A hullámok végigsöpörnek az Atlanti-óceánon és a Karib-térségen. Két órával a becsapódást követően 120 méteres hullámok érik el Amerika keleti partjait, két órával ezután már a teljes partvonalon legalább 60 méteres hullámok söpörtek végig. Európába 8 óra alatt ér el a szökőár, 10-15 méteres hullámok formájában. A hullámok földcsuszamlásokat okozhatnak a tengerfenéken is, ami másodlagos szökőárakhoz is vezethet.

Előrejelezhető lesz

Ward és Asphaug tanulmánya részét képezi annak a munkának, melynek célja az aszteroidabecsapódások veszélyének racionális felmérése. Asphaug, aki tavaly egy NASA által szponzorált tudományos munkacsoportot is szervezett a témakörben, megjegyezte, hogy ezek a vizsgálatok azért különösen érdekesek, mert a becsapódások esélye nagyon kicsi, míg a következmények óriásiak lehetnek. Ráadásul a tudósok előre tudják jelezni a becsapódást, amennyiben időben felfedezik az aszteroidát.

A Csendes-óceán partvidékén kiépített földrengésfigyelő és szökőár-előrejelző rendszerhez hasonlóan aszteroidafigyelő rendszert is ki lehetne építeni, mondta Ward. Egy NASA vezette kutatás azt tűzte ki célul, hogy 90 százalékban képes legyen felfedezni a Föld felé tartó, egy kilométernél nagyobb átmérőjű aszteroidákat. "Amíg nem észleljük az összes nagyobbat, és nem tudjuk előre jelezni a pályájukat, figyelmeztetés nélkül, bármikor eltalálhatnak - mondta Asphaug. - A jelenlegi kutatási projektekkel azonban 2030-ra a globális katasztrófával fenyegető becsapódások 90 százalékát előre tudjuk majd jelezni."

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!