Nyáron távozik a Föld második holdja

A különös kisbolygóra a Magyar Csillagászati Egyesület hírportálja hívta fel a figyelmet cikkében. A portál szerint a 6R10DB9 tavaly szeptemberben állt pályára a Föld körül, és azóta kétszer, idén január 3-án és március 25-én volt perigeuma, azaz földközelpontja (az a pont, amikor az égitest pályája során legközelebb kerül a Földhöz). A harmadik perigeum június 14-ére várható, ezután az objektum a Hold pályájára szinte merőleges pályasíkján olyan sebességre gyorsul, ami a Föld elhagyására kényszeríti.

Halvány esélyek

Az égitestet tavaly szeptember 14-én fedezték fel az arizonai Catalina Sky Survey kutatóközpont Schmidt teleszkópjával. A kisbolygóról keveset tudni, mivel igen halvány, mindössze 19,3 magnitúdós (nagyjából 150 ezerszer halványabb, mint a leghalványabb, szabad szemmel még látható csillag).

A fényességnek anyagmeghatározásakor is szerepe van: különböző színtartományokban kell megvizsgálni az objektum színét, ami halványsága miatt igen nehéz, így még azt sem lehetett megállapítani, hogy pontosan miből van a 6R10DB9. Valószínűleg szikla, de az sem zárható ki, hogy egy régi űrkísérlet során Nap körüli pályára állt rakétafokozat tért vissza hozzánk. A kérdést talán a júniusi földközelség során sikerül eldönteni, az égitest ugyanis ekkor lesz legközelebb bolygónkhoz.

Nem tudni, honnan jött

"Egyszerre különleges és közönséges a jelenség" – mondja Csizmadia Szilárd, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének tudományos munkatársa, amikor a felfedezésről kérdezzük. "A Naprendszerben több százezer kisbolygó van, de nagyon kevés jön a Mars pályáján belülre. Először sikerült megfigyelni, hogy a Föld néhány hónapra befog egy ilyen objektumot, bár valószínűleg történt már ilyen korábban is."

Fontos kérdés, hogy a 6R10DB9 vajon milyen pályán keringett, mielőtt Föld körüli pályára állt volna, de ez valószínűleg rejtély marad. "Spekulációk vannak, de sokkal pontosabb pályaszámításokra lenne szükség. Fontos lenne, hogy olyan felvételeken is megtaláljuk az égitestet, amelyek még a felfedezése előtt készültek. Erre azonban nincs sok esély" – lomboz le bennünket Csizmadia. Így a 6R10DB9 valószínűleg magával viszi majd titkait.