További Űrkutatás cikkek
Az Alfa Aurigidákat eddig csak háromszor láthatták az asztrofizikusok: 1935-ben, 1986-ban és 1994-ben írja a New Scientist. A rendszertelenség oka a meteorraj szokatlan eredete. A legtöbb meteorzápor 200 évnél rövidebb keringési idejű üstökösökről származik: ezek az üstökösök a Naprendszerben keringő szennyezett jégtömbök, amelyek a Nap közelébe érve a hő hatására elhullajtanak némi port és egyéb törmeléket. A törmelék egy része eléri a Föld légkörét, ezeket látjuk hullócsillagként.
Az Aurigidákat elhullajtó Kiess üstökös azonban 2000 év alatt kerüli meg a Napot. Emiatt az üstökösről csak kis sávban szabadul el törmelék, és ez nem mindig jut el a Földre. A szeptemberben légkörünkbe érkező meteorok például időszámításunk előtt 83-ban szabadultak el az üstökösről. "Igen keskeny sáv ez, és csak hébe-hóba érinti a Földet" – fogalmazott Peter Jenniskens, a NASA Ames Kutatóközpontjának munkatársa a lapnak.
Kéregzsák
Jenniskens szerint a Jupiter és a Szaturnusz gravitációja befolyásolja a porsáv útját. A tudós kollégájával, a Caltechen dolgozó Jérémie Vaubaillon-nal kalkulálta ki, hogy az Aurigidák idén szeptemberben találkozik a Földdel. Az eseményt több csillagászcsapat fogja vizsgálni, a földi eszközök mellett két, a Föld árnyékában haladó repülő is figyeli majd a becsapódásokat.
A tudósok remélik, hogy a por és egyéb törmelékek mellett a Kiess ősi kérgének darabjait is megfigyelhetik. Az üstökös 4,5 milliárd évvel ezelőtt lökődött jelenlegi pályájára a Naprendszer legkülső tartományában található üstököszónából, az Oort-felhőből. Az üstökösmagot nagy energiájú részecskék, kozmikus sugarak bombázták, amelyek a feltételezések szerint kemény kérget hoztak létre, felszabadítva az üstökös illékonyabb anyagait.
Eddig csak egyszer tudtak felkészülni a csillagászok arra, hogy egy hosszú keringési idejű üstökös meteorraját megfigyeljék: 1995-ben, az Alfa Monocerotidák érkezésekor (ezt az eseményt is Jenniskens jelezte előre). A meteorok akkor szokatlanul mélyre jutottak a légkörben, ebből gondolták a kutatók, hogy valamilyen nehéz anyagból lehettek. Ezúttal a szakemberek kifejezetten keresni fogják ezt a különös jelenséget. "Felkészültebbek vagyunk, több módszerünk van arra, hogy megértsük az anyag tulajdonságait" – fogalmazott Jenniskens.
Armageddont is jelezhet
A tudós szerint az efféle meteorrajok figyelmeztethetnek Földet fenyegető veszélyre is. Jelenleg a csillagászok csak néhány évvel tudják előre jelezni azt, ha egy hosszú keringési idejű üstökös a Föld közelébe kerül, és ez igen kevés idő arra, hogy felkészüljünk egy esetleges ütközésre. A meteorrajok alapján viszont következtetni lehetne az üstökösük pályájára, és jóval korábban értesülhetnénk a veszélyes üstökösökről.
Az Aurigidákat legjobban Észak-Amerika nyugati partjánál, hajnalban lehet majd megfigyelni. A legutóbbi meteorrajok alapján óránként akár 200 fényes meteor is érkezhet, szokatlan kékeszöld fénnyel. A megfigyelésben a tudósok az amatőr csillagászokra is számítanak. Az esemény után valószínűleg legalább ötven évig várni kell, amíg újra láthatjuk a jelenséget.