Közép-európai idő szerint csütörtök hajnalban kísérel meg pályára állni a Szaturnusz körül a Cassini amerikai űrszonda, ami azonnal meg is kezdi a tudományos adatok gyűjtését és a fényképek készítését. A szonda, melyen magyar fejlesztésű műszerek is vannak, reggel küldi el az első fotókat.
A kaliforniai Pasadenában lévő, a bolygóközi szondákat irányító központ munkatársai kedden elmondták: minden szóba jöhető veszélytényezőt számba vettek, hogy - közép-európai idő szerint - csütörtök hajnalban zökkenőmentesen történjék meg az a 96 percre tervezett műveletsorozat, melyben a Szaturnusz óriásbolygó körül megkísérel pályára állni a Cassini amerikai űrszonda.
A manőverben az űreszközt fékezőrakétája lelassítja, lehetővé téve, hogy a Szaturnusz gravitációs ereje befogja a Cassinit, amely így az 1,2 milliárd kilométerre lévő gyűrűs bolygó első műholdja lesz.
Gázbolygó
A Pasadénában ismertetett program szerint a fékezőrakétát 4 óra 36 perckor gyújtják be. Az űrszonda, miután áthalad a Szaturnusz G és F jelzésű gyűrűje közötti résen, 6 óra 5 perckor kerül legközelebb - húszezer kilométerre - a Szaturnusz légköréhez, és innentől kezdi meg keringését. A Szaturnusz gázbolygó, azaz ellentétben a Földdel, nincs szilárd felszíne.
A pályára állási manőverrel egy időben megkezdődik a tudományos adatok gyűjtése és az első fényképek készítése is. A földi irányítás legkorábban fél hétkor kaphat információt arról, hogy sikerült-e a megközelítés és a pályára állás. A szonda 9 óra tájban kezdi meg mérési adatainak a Földre küldését, délután pedig az első fotók is megérkeznek az irányítóközpontba.
A Cassini tevékenységének négyévesre tervezett alapszakaszában 76 fordulatot tesz az óriásbolygó körül, eközben a Szaturnusz 31 ismert holdja közül hétnek fog egészen a közelébe kerülni, összesen 52 alkalommal.
A Titánra is megy szonda
A küldetés legizgalmasabbnak ígérkező része januárban következik el. Ekkor a Cassinihez csatolt Huygens leszállóegység megkísérel leereszkedni a Szaturnusz legnagyobb és legtitokzatosabb holdjára, a Titánra. Ez az égitest még a földinél is sűrűbb légkörrel rendelkezik, és nem tudni pontosan, hogy milyen viszonyok várnak a Huygensre, amely leszállása közben, majd a felszín elérése után még néhány percig, esetleg fél óráig mérési adatokat és fényképeket küld haza.
A csillagászok mini-Naprendszernek is nevezik a Szaturnuszt körülvevő tájékot. Az óriásbolygó fejlett gyűrűrendszere ugyanis azt az állapot mutathatja, amilyen a Nap környezete lehetett milliárd évekkel ezelőtt, amikor a forró égitestet körülölelő por- és gázkorongból kialakulhattak bolygói.
A páratlan méretű nemzetközi tudományos vállalkozásnak magyar vonatkozása is van: a budapesti Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet (RMKI) szakemberei részt vettek a Cassinin elhelyezett tizenkét tudományos berendezés közül kettőnek a kifejlesztésében.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
