Közép-európai idő szerint csütörtök reggel hat órakor Szaturnusz körüli pályára állt a Cassini amerikai űrszonda, amelynek fékezőhajtóműve a sikeres manővert követően kikapcsolta magát, jelentette be a kaliforniai Pasadénában lévő irányítóközpont. Ezzel a Cassini az óriásbolygó első műholdja lett.
A nagyon kockázatos, de végül sikeresen befejeződött fékezési és pályára állási manővert követően az űrszonda négyéves kutatási programba kezd a gyűrűs bolygónál, amelynek során hetvenhatszor kerüli meg az égitestet, és harmincegy ismert holdja közül hetet megközelít.
A fékezési manővert a pályára állás előtt másfél órával kezdték meg. Az űrszonda lassítására azért volt szükség, mert különben elsuhant volna a Szaturnusz mellett. Az óriásbolygó gravitációs ereje akkor fogta be a Cassinit, amikor az űreszköz körülbelül húszezer kilométerre volt a Szaturnusz légkörének a teteje fölött.
Átfogó program
A Cassini a hozzákapcsolt Huygens európai fejlesztésű leszállóegységgel majd hét évi űrutazás után érte el a Földtől mintegy 1,4 milliárd kilométerre lévő óriásbolygót. A Huygens a tervek szerint januárban száll le a Szaturnusz legnagyobb és legtitokzatosabb holdjára, a Titánra.
A páratlan méretű nemzetközi űrprogramnak magyar vonatkozása is van: a budapesti Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet munkatársai részt vettek a Cassini két tudományos berendezésének a kifejlesztésében.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
