További Űrkutatás cikkek
Bár egy darab műanyag borító kedden magától lepottyant a kilövőálláson várakozó űrsiklóról, a NASA tántoríthatatlan: ha nem jön közbe komolyabb incidens, magyar idő szerint este kevéssel tíz óra előtt az űrbe bocsátják a Discoveryt. A Columbia katasztrófája óta nem hagyta el amerikai űrrepülő a Földet - a hivatal a 2003-as tragédia óta dolgozik azoknak a hibáknak a kijavításán, amelyek miatt akkor az űrsikló darabokra hullott, és hétfős legénysége életét vesztette.
A NASA mérnökei szerint a kedden leesett egykilós műanyagdarab, amelyet szigszalaggal rögzítettek a sokmilliárd dolláros űrsiklóhoz, a pilótafülke ablakát volt hivatott védeni, és a kilövés előtt úgyis eltávolították volna. Az ismeretlen okokból (valószínűleg szigszalag-fáradás) következtében levált elem húsz métert zuhant, és megrongált a gép törzsén egy alumínium panelt, amelyet egy kéznél lévő darabbal pótoltak. Az affér nem veszélyezteti a repülés biztonságát, mondta David Mould NASA-sajtós a projekt hivatalos online médiapartnerének, a Yahoo-nak. Egy másik szóvivő szerint egyedül az időjárás szólhat közbe. Egy esetleges vihar miatt 70 százalék az esélye annak, hogy fellövik az űrsiklót, és 30 százalék annak, hogy elhalasztják a repülést. Ha ez megtörténik, a NASA július végéig halaszthat, azután pedig már csak szeptemberben próbálkozhat újra.
Vissza az űrbe
A Discovery kilövésének pontos időpontját július elején, alig egy héttel az akció előtt jelentette be a NASA. Bár egy ideig úgy tűnt, hogy a Floridában pusztító Dennis hurrikán miatt el kell halasztani a felszállást, a Discoveryt végül a kilövőálláson hagyták, és megkezdték a visszaszámlálást.
Ha sikerül a kilövés, a "Return to Flight"-nak (vissza az űrbe) nevezett program keretében összesen tizenkét napot tölt majd az űrben a hétfős legénység. Eileen Collins parancsnok, James Kelly pilóta, illetve Andy Thomas, Charles Camarda, Wendy Lawrence, Soichi Noguchi és Steve Robinson - legalábbis nyilatkozataik szerint - bizakodva néznek a küldetés elé. A Columbia tragédiája után ugyanis a NASA felfüggesztette az űrsiklóprogramot, és az elmúlt két és fél évet azzal töltötte, hogy biztonságosabbá tegye a következő űrrepülésre kiszemelt járművet. Ezalatt újratervezték a Discovery külső üzemanyagtartályát, és további ötven kisebb-nagyobb módosítást hajtottak végre az űrrepülőn.
A repülés biztonságát vizsgálni hivatott független bizottság viszont nem teljesen elégedett: a munkacsoport által javasolt tizenöt módosításból hármat nem sikerült eszközölnie a NASA mérnökeinek. A Return to Flight bizottság június végi jelentésében hívta fel a figyelmet arra, hogy a kilövéskor lerepülő szigetelőanyag vagy a jégdarabok még mindig felsérthetik az űrsikló burkát, ahogy az a Columbiával történt; a kiegészítő tankról is leválhat a burkolat, és az sem megoldott, hogy a legénység tagjai a felszállás után javítsák ki az esetleges sérüléseket.
A mentőcsónak, amit Atlantisnak hívtak
A NASA-nak arra az esetre is van terve, ha a Discovery megrongálódna: vészhelyzetben életbe lép a "Safe Haven"-terv. A Föld körüli pályán keringő ISS nemzetközi űrállomáson van annyi levegő, élelem és víz, hogy a legénység akár két hónapot is kibekkeljen. A terv szerint a NASA a Discovery ikertestvérét, az Atlantis űrsiklót küldené a fent rekedtek megsegítésére, bár a mentőcsónak kilövésre való felkészítése legalább egy hónapot venne igénybe.