
A Tejútrendszer közepén létezik egy olyan porfelhő, amelynek formája erősen hasonlít a genetikai örökítőanyag, a DNS kettős spiráljára, jelentették be amerikai csillagászok. A Spitzer űrteleszkóp infravörös felvételein a csillagközi gáz és por alkotta köd két szára egymás körül látszik felcsavarodni.
A kutatók szerint a szokatlan formát alighanem a központi fekete lyuk mágneses tere és a köd anyaga között fellépő kölcsönhatás alakította ki. Ez a felfedezés segítheti a galaxis belső magjában uralkodó erők megértését, idézte a Space.com Mark Morris, a Kalifornia egyetem kutatójának szavait.
A középpontba mutat
A Spitzer űrteleszkóp felvételein látható kettős spirál alakú köd hossza mintegy 80 fényév lehet, a Tejút középpontját alkotó Sagittarius A fekete lyuktól pedig kereken 300 fényévre található. A tengelye a galaxis közepe felé mutat, és merőleges a Tejút síkjára.

A felcsavarodó köd
Forrás: ucla.edu
A kutatók meglátása szerint ez lehet az alapja a most felfedezett kettős spirális struktúrának is. A köd anyaga a mágneses erővonalak mentén rendeződik, miközben azt láthatóvá teszi. A vonalak és vele a köd különös tekeredését a mágneses mező fekete lyuk közvetlen közelében jelentkező megcsavarodása okozhatja.
Halad a csavarodás
Ennek során az erővonalakat kifeszített és a végén megcsavart gumiszalagként kell elképzelni, fejtegette Morris. A csavarodás vándorol a szalagon, és ahol éppen található, ott a gumi megtekeredik. Az erővonalak felcsavarodását a fekete lyuk magja körül gyorsulva zuhanó gázgyűrű okozza, amelybe a mágneses tér kapaszkodik.
Ezt a sejtést Morris szerint megerősíti a ködben látható csavarodások egymástól való távolsága. A feltételezett másodpercenkénti ezer kilométeres haladási sebesség mellett egy-egy teljes fordulatnak mintegy 10 ezer év alatt kellett kialakulnia. A galaxis magja körüli gázgyűrű teljes körfordulata pedig pontosan ennyi ideig tart.
