További Űrkutatás cikkek
Az okos szoftverágensek teleszkópokkal kommunikálnak, általuk végzik megfigyeléseiket. Mind a teleszkópokkal, mind a már létező adatbázisokkal a Grid hálózaton keresztül lépnek kapcsolatba. Az azonnali elemzést követően újból a csillagos égboltot tanulmányozzák. A dinamikusan változó univerzumot nemcsak gyorsabban vizsgálják, mint az ember, hanem reakcióik szintén kevesebb időt vesznek igénybe, így a csillagászatilag fontos (esetleges) objektumoknak is hamarabb adnak válaszjeleket.
UKIRT |
"Ez egy intelligens megfigyelőrendszer" - állítja Alasdair Allan, az egyik fejlesztő. "Magától gondolkodik és reagál, eldönti, hogy a felfedezett jelenség további vizsgálatra érdemes, vagy sem. Ha igen, akkor el is végzi azt." Szinte teljesen emberi beavatkozás nélkül dolgozik, működtetőinek mindössze annyit kell csak jeleznie, hogy mit tesz.
Az egyik következő generációs internet-technológián, a Griden alapuló teleszkóp-hálózatot az eScience Telescopes for Astronomical Research (eSTAR) projekt részeként fejlesztik az angliai Exeter Egyetemen. Az intelligens ágenseket a 3,8 méteres infravörös teleszkópon (United Kingdom Infrared Telescope, UKIRT) máris munkába állították Hawaii szigetén, 4194 méter magasságban. Egyikük élő felvételeket készített, és - azokat korábbi infravörös térképekkel összehasonlítva - felfedezett egy törpecsillagot.
"Az ágensekkel az a tervünk, hogy akár képformájú üzeneteiket is a csillagászok mobiltelefonjaira küldjék el" - nyilatkozta Frossie Economou, a UKIRT-t irányító Hawaii-székhelyű központ munkatársa.
A Szenzor Web
Vincent Tao, a torontói York Egyetem kutatója a világűr helyett/mellett anyabolygónk - a milliárdnyi apró érzékelőt integráló, "világméretű szenzorként" felfogott Szenzor Web segítségével történő - behatóbb (tetszés szerint globális, regionális, vagy lokális szintű) tanulmányozását javasolja. A hálózat (több esetben még csak fejlesztési, vagy kísérleti stádiumban lévő) csúcstechnológiák - mindenütt jelenlévő számítógépek, vezeték nélküli és mobil rendszerek, autonóm és intelligens szoftverágensek, a legkülönbözőbb érzékelők - egyesítésével, a webhez hasonlóan jön létre. (Nagyjából abban az állapotban leledzik, mint amaz tíz éve.)
Sensor Web |
Tao a következő tulajdonságokkal jellemzi a rendszert: inter-operatív (interoperable), intelligens, dinamikus, flexibilis, változtatható méretű (scalable).
Inter-operatív, mert elengedhetetlen a különböző típusú szenzorok közötti kapcsolat, akárcsak az elfogadott szabványok és specifikációk. Intelligens, mert az érzékelők amellett, hogy kommunikálnak egymással és együttműködnek, környezetükre reagáló "okos" ágensekként viselkednek. "A szenzorhálózatok úgy keresik az információt, mint a hangyák az élelmet" - írja Tao, miközben felvázol egy másik párhuzamot is: míg a humán intelligenciát az agyunkban összekapcsolódó neuronok eredményezik, az érzékelő-rendszereké szintén a konnektivitás műve.
Sensor Web |
Flexibilis, mert alkotóelemei különböző adatátviteli módokat képesek kezelni. Változtatható méretű, hiszen újabb összetevők adhatók hozzá.
Tao négyrétegű rendszerarchitektúrát javasol: az első három (szenzor-, kommunikációs, illetve lokáció-réteg) a rendkívül változó fizikai felépítésre, míg a negyedik az információra vonatkozik. Utóbbi átjáróként funkcionál, különböző - a két alapkategóriába tartozó - szenzorokat köt össze: a közvetlen környezet fizikai tulajdonságait "helyben" (in-situ), illetve a távolabbról (remote) vizsgálókat.