
Lakható zóna
Barrie Jones, a brit Open Egyetem professzora szerint a száz ismert bolygórendszer fele túl messze van ahhoz, hogy fel lehessen tárni, van-e rajtuk folyékony víz és lehetőség az életre. "A Föld-méretű és tömegű bolygóktól azt várnánk, megfelelő az atmoszférájuk, lehetnek rajtuk óceánok és kontinensek, és ezáltal lehetőség az életre. De a nagy kérdés az, hogy van-e élet rajtuk vagy sem" - nyilatkozta Jones a BBC-nek.
Jones professzor és kutatócsoportja számítógépes modellek segítségével becslik meg a lakható bolygók számát, az élet feltételeinek és a bolygók kialakulásának ismeretében. A kutatók a naprendszerek "lakható zónáit" és a lehetséges keringési pályákat modellezik. A lakható zóna sajátossága, hogy ott folyékony, azaz se nem túl hideg, se nem túl forró a víz, így az élet alapvető feltételének megfelel.
Új teleszkópok
A kutatók kilenc ismert külső naprendszert vizsgáltak meg módszerükkel, ennyi elég volt ahhoz, hogy megállapítsák azokat az alapvető szabályokat, melyekkel következtetni lehet a maradék kilencven rendszer lakhatóságára is.
Jelenleg ez persze csak elmélet, de a következő évtized közepére már rendelkezésre állhat a technológia, amivel közvetlenül lehet majd Földhöz hasonló bolygók után kutatni. Az űrteleszkópok új generációja ugyanis lehetővé teszi majd a távoli világok légkörének megfigyelését.
Egyes vegyületek, például szén-dioxid, víz vagy ózon jelenléte például bizonyítéka lehet az élet létezésének. De még ha ezeknek a vegyületeket ki is mutatnák, nem lehetne semmiféle űrjárművet odaküldeni, mondta Jones. "Feltehetőleg a legközelebbi Földhöz hasonló, lakható zónában található bolygó is több tíz, talán száz fényévnyire van" - mondta.
Nem lehetünk biztosak
"Nem túl valószínű, hogy el tudnánk utazni ezekbe a világokba, annyit tehetünk csak, hogy rábízzuk magunkat a valahol a Naprendszerben keringő műszerekre és megfigyeléseket végzünk."
"Úgy vélem, abba az eléggé frusztráló helyzetbe kerülhetünk, hogy a légkör természete révén közvetett bizonyítékokat szerzünk az élet létezéséről, de nem lehetünk tökéletesen biztosak, és kilátás sincs arra, hogy a látható jövőben valaha is biztosak leszünk" - tette hozzá a professzor.
Jones modellje egyébként optimistább eredményeket adott, mint az, amit Kristen Menou állított fel tavaly a Princeton egyetemen. Ő arra jutott, hogy a külső naprendszerek talán egynegyede tartalmazhat Földhöz hasonló bolygókat.
