Kalandos életút
A NASA kutatói szerint a bolygó akkor alakult ki, amikor az univerzum még csak egymilliárd éves volt. Tízmilliárd évig keringett a 7200 fényévnyire lévő M4 csillaghalmazban a napja körül, majd két-három milliárd éve napjával együtt egy haldokló neutroncsillag gravitációs mezejébe került.
A neutroncsillag "beszippantotta" az időközben vörös óriássá alakult nap gázait, pulzárrá alakult, azaz rendkívül gyorsan, másodpercenként százszor kezdett forogni. A nap kimerült, és fehér törpévé változott. A bolygó két és félszer akkora, mint a Jupiter, és csaknem teljesen bizonyosan gázból áll. Keringési ideje körülbelül 100 év.
Még nem látták
A PSR B1620-26 névre hallgató pulzárt a nyolcvanas évek végén fedezték fel, a bolygó létezését 1992-ben kezdték gyanítani. A csütörtökön bejelentett felfedezésre a Hubble által észlelt gravitációs mozgások alapján jutottak. A távoli bolygót természetesen még nem tudták közvetlenül megfigyelni.
Az égitetest nem csak a legrégebbi, de a legtávolabbi ismert bolygó, felfedezésével az ismert, Naprendszeren kívüli bolygók száma elérte a 121-et.
Első generációs
Általános vélekedés, hogy a gömbhalmazokban nem képződhetnek bolygók, mivel olyan korán jöttek létre, hogy nincsen bennük elegendő, a bolygóképződéshez szükséges nehéz elem. "Ez a felfedezés azonban arra utal, hogy a gömbhalmazokban is létrejöhetnek bolygók, a nehéz elemek hiánya ellenére" - mondta Steinn Sigurdsson, a pennsylvaniai állami egyetem munkatársa, a kutatás vezetője.
Sigurdsson szerint a most felfedezett égitest egy "első generációs" bolygó. Naprendszerünket, és így a Földet is "harmadik generációs" képződménynek tartják a csillagászok.
A felfedezés részletei a Science magazin pénteki számában jelennek meg.