Kétszázötven kilométerre járt a Marstól a Rosetta

Kétszázötven kilométerre haladt el a Rosetta európai ûrszonda szombatról vasárnapra virradóra a Marstól, miközben felvételeket készített a vörös bolygóról - közölte az Európai Ûrügynökség (ESA).

Andrea Accomazzo, az ûrszonda küldetésével kapcsolatos mûveletek vezetõje elmondta: tartottak az utazásnak ettõl a szakaszától a (németországi) Darmstadtban lévõ központ irányítói. A szondának ugyanis át kellett jutnia a Mars árnyékán, miközben a napelemek nem kaptak energiát, és a berendezés saját akkumulátoraira hagyatkozott. Húsz perccel késõbb azonban az ûrszonda megjelent a Mars túloldalán és mindenki nagyon örült az irányítóteremben - tette hozzá a küldetés menedzsere.

A végcél egy üstökös

A 2004 március másodikán indult Rosetta ezzel a gravitációs manõverrel újabb lendületet kap ahhoz, hogy tíz év múlva, 2014-ben elérje végsõ célját a Csurjumov-Geraszimenko üstököst.

Az üstökös közelébe érve - a Földtõl 500 millió kilométerre - a szonda két részre válik szét. Egyik egysége (Orbiter) az üstökös körül kering, hogy tanulmányozza magvát és környezetét, a másik, a Philae robot leereszkedik az üstökös felszínére, hogy adatokat gyûjtsön a mag természetérõl és összetételérõl.

Magyar részvétel

A nagyszabású nemzetközi ûrvállalkozásban magyar tudományos kutatóintézetek is részt vesznek. A magyar tevékenység döntõ hányada a Philae leszállóegységhez kapcsolódik. A legnagyobb feladat az egység központi számítógépének kifejlesztése volt, amelyet a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetben (RMKI) végeztek el.

A Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szélessávú Hírközlõ Rendszerek Tanszékén a Philae fedélzeti ellátó és energiaelosztó rendszertervét készítették el. A KFKI Atomenergia Kutatóintézet (AEKI) munkatársai két tudományos mûszer tervezésében és elkészítésében vettek részt. Az RMKI az Orbiterre kerülõ, öt különbözõ érzékelõt tartalmazó plazma mérõrendszer létrehozásában is vállalt feladatot. A Rosetta-program 14 ország együttmûködésével valósul meg.