Vége a Silicon Graphicsnek
A cég 2006-ban már egyszer csődvédelmet kért, de akkor sikerült kimásznia a szorult helyzetből. Most ez már nem sikerült önerőből: a pár éve még milliárdokat érő vállalatot 25 millió dollárért vásárolja fel a kaliforniai Rackable Systems, ami eddig leginkább adatközpontokba szánt szervereiről volt ismert.
A Rackable a SGI technológiáival és az átvett 1200 alkalmazottal hirtelen az évi 11 milliárd dolláros forgalmú HPC (high performance cumputing, azaz nagy számítási teljesítményt igénylő feladatokra specializált számítógépek) piac egyik meghatározó szereplője lesz. A SGI-nek 526 millió dollár adóssága volt, a cégben felhalmozott értékeket pedig 390 millióra becsülték a szakértők.
A Silicon Graphicsot 1982-ben alapította a Stanford egyetem néhány végzős mérnökhallgatója azzal a céllal, hogy minél nagyobb teljesítményű számítógépeket építsenek. Az első néhány generáció (a Motorola processzoraira épülő Iris 1-2-3000 sorozatok) után átálltak a RISC processzorokra, ugyanekkor megnövekedett az igény a háromdimenziós grafikai munkákra , ami meghozta a cégnek a világsikert. A nagy teljesítményű, rengeteg memóriával dolgozó Silicon Graphics gépek gyakorlatilag egyeduralkodóvá váltak a filmtrükkök, és mindenféle háromdimenziós animáció piacán. Ők készítették el a máig élő OpenGL grafikus-szabványt is.
Később a szuperszámítógépek felé fordultak, több mint 700 millió dollárért felvásárolták a NASA és a Pentagon szupergépeit gyártó Crayt, illetve a háromdimenziós grafikai tervezőprogramokkal foglalkozó cégek legnagyobbjai közül kettőt: az Aliast, és a Wavefrontot. A cég hanyatlását végül az okozta, hogy a hardverek fejlődésével, és a tervezőszoftverek pécés verzióinak megszületésével az olcsó linuxos gépek átvették a drága SGI-monstrumok helyét az animációgyártásban. Az SGI a szuperszámítógépek felé fordult, kormányzati, energetikai rendszereket gyártott, illetve tudományos kutatólaboroknak dolgozott, de ezek nem voltak képesek eltartani a céget sokáig.