Nem egyesülhet a ViDaNet a Magyar Telekommal
További Üzlet cikkek
A Magyar Telekom Nyrt. 2008. december 8-án opciós nyilatkozatot intézett a Kaptár Zrt-hez, amivel a ViDaNet Zrt-ben megszerezte a szavazati jogok 100 százalékát. A Magyar Telekom 2008. december 9-én kelt kérelmében ehhez a részvényszerzéséhez a GVH engedélyét kérte. A távközlési társaság kérelmében előadta, hogy a tervezett összefonódás a piaci folyamatok – elsősorban a mobilinternet térnyerése és a műholdas televíziós szolgáltatások előretörése révén – nem hoz létre olyan helyzetet, amelynek révén az korlátozná a versenyt.
A Magyar Telekom jelezte: ha a versenyhatóság mégis problémásnak találná az összefonódást, akkor az engedélyezés érdekében hajlandó a problémát orvosló kötelezettséget vállalni. Eszerint a Magyar Telekom az összefonódást követően is legalább olyan feltételekkel biztosítja a ViDaNet előfizetői részére a kábeltelevíziós hálózaton keresztül történő internethozzáférést, mint amilyen feltétellel leánycége, a T-Kábel biztosítja ezt azon előfizetői részére, amelyek nem az ország Magyar Telekom telefonhálózatával lefedett részein helyezkednek el.
Húsz településen szolgáltat
A ViDaNet Zrt. jelenleg 20 településen (például Győrben, Tatán, Mosonmagyaróváron, Kaposváron, Pécsett, illetve Budapest egyes területein) vagy településrészen nyújt elektronikus hírközlési (kábeltelevíziós műsorterjesztési-, kábelnet alapú szélessávú internet-, illetve beszédcélú hangátviteli) szolgáltatásokat jellemzően lakossági felhasználóknak.
A Magyar Telekom Magyarország legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező lakossági vezetékes telefon és szélessávú internet, valamint mobil távközlési szolgáltatója. Előbbi kettő szolgáltatását T-Home, utóbbit pedig T-Mobile márkanév alatt értékesíti. A Telekom-csoport a műsorterjesztési piacnak is meghatározó szereplője. A Magyar Telekom a T-Home márkanév alatt IPTV, műholdas és kábeltelevíziós szolgáltatásokat is nyújt. Közülük az utóbbi lényegében a T-Kábel Magyarország Kft. kábeltelevíziós szolgáltatásának a fokozatos integrációját jelenti a Magyar Telekom egységes arculatába. Mindszent község kivételével a Magyar Telekom rendelkezik a ViDaNet kábeltelevíziós hálózata által lefedett településeken vezetékes telefonhálózattal.
A GVH a hiánypótlást követően 2009. február végén megkezdte az adott összefonódás vizsgálatát. A vizsgálat lezárultával a GVH előzetesen közölte a Magyar Telekommal azon következtetését, mely szerint a vizsgálattal érintett piacokon – a lakossági szélessávú vezetékesinternet-hozzáférés, a hangszolgáltatások, illetve a műsorterjesztés piacán – az összefonódás előreláthatólag olyan gazdasági erőfölényt hoz létre, amely akadályozza a hatékony verseny fejlődését.
Előzetes álláspontjában a versenyhatóság értékelte a Magyar Telekom kérelmében előadott kötelezettségvállalásra tett indítványát is és arra a következtetésre jutott, hogy a kötelezettségvállalás nem küszöböli ki az azonosított versenyproblémákat. Ezt követően a GVH tárgyalást tartott az adott ügyben, amelyen a Magyar Telekom bejelentette, hogy módosítani kívánja kötelezettségvállalást, így a GVH második tárgyalást tartott az.
Másodszorra is visszadobták
A Magyar Telekom újabb indítványában vállalta, hogy egyrészt a ViDaNet szolgáltatási területein bizonyos feltételekkel meglevő hálózati alépítményeihez hozzáférést biztosít az azt kérő vállalkozásnak. Vállalta továbbá azt is, hogy a tárgyalt földrajzi területen a ViDaNet által jelenleg nyújtott kiskereskedelmi szolgáltatások kapcsán a a Magyar Telekom és a Vidanet árai közül a kedvezőbbet fogja alkalmazni. Vállalta továbbá, hogy a ViDaNet hálózatán olyan fejlesztésket végez e következő három éven belül, amelynek révén azt rendkívül nagy – 20 Mbit/s-ot meghaladó – sávszélességű szolgáltatás nyújtására alkalmassá teszi.
A GVH a benyújtott újabb kötelezettségvállalás értékelését követően tartott második tárgyalásán azonban az összefonódást ennek ellenére sem engedélyezte. A versenyhatóság szerint lakossági vezetékes internethozzáférés piacán a korábbi két jelentős független, központi, stratégiai infrastruktúrát birtokló szereplő helyett csak egy ilyen szereplő maradna – birtokolva továbbra is a két jelentős, stratégiai infrastruktúrát.
Az infrastruktúra stratégiai jellegét az alapozza meg, hogy a fogyasztókat elérő van szó, amely alkalmas három szolgáltatás (internet, telefon, műsorterjesztés) nyújtására is, így az adott hálózatot birtokló szereplőt mindhárom piacon lényeges szereplővé teszi. Az összefonódást követően így a korábbi tényleges – a piac két alapvető szereplőre épülő jellege következtében szükségszerűen korlátozott, ám mégis működő – versenyhelyzet megszűnne.
A határozatában a GVH megállapította, hogy a Magyar Telekom által indítványozott kötelezettségvállalás nem alkalmas arra, hogy az összefonódással kapcsolatban azonosított hátrányos hatásokat mérsékelje és így az összefonódás engedélyezhető legyen.
A GVH értékelése szerint a javasolt alépítményekhez való hozzáférés alapú versenyszituáció szükségképpen kisebb mértékű versenynyomást képes az összefonódásban részt vevő felekre gyakorolni, mint a tényleges versenyhelyzet és a javasolt vállalás nem képes kellően gyors és valós verseny kialakulásának lehetőségét megteremteni. Nem képes – többek között – az adott összefonódással érintett piacon egy ilyen jellegű vállalás kezelni azt a helyzetet, hogy a korábban egymástól független szereplők helyett a jövőben a versenyt, a kihívást jelentő vállalkozások szükségszerűen függnek majd az egyik versenytárstól. A kiszolgáltatott helyzet – például az alépítménybérletekre vonatkozó igények bejelentése révén – biztosítja többek között a kérelmező számára, hogy a potenciális versenytársak terjeszkedési, piacszerzési terveit átlássa, így kiiktatva a verseny egyik lényeges elemét
Nem látta elfogadhatónak a GVH a kérelmező további vállalásait sem. Az árazási magatartással kapcsolatban leszögezte, hogy az természeténél fogva kizárólag a jelenleg – azaz a határozat meghozatalának időpontjában fennálló – árazási viszonyokat veszi alapul, így nem pótolhatja egy tényleges versenyhelyzet esetén fennálló viszonyokat. Nem pótolja a vállalás a versenyhelyzetből eredő, az árazáson túli dinamikus versenyzési viszonyokat sem, márpedig az érintett piacon igen összetett, több paraméterből áll. Nem tekintette valós és hathatós vállalásnak a GVH a fejlesztésre tett ígéretet sem, figyelemmel arra, hogy a kábeltelevíziós hálózatok ilyen irányú fejlesztése már létező folyamat – egyes kábeltelevíziós szolgáltatók már meg is valósították – és éppen a versenyhelyzet képes biztosítani a további fejlesztések melletti elkötelezettséget.