Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Dél-Korea vezeti a szélessávú-világranglistát

2001.04.26. 18:12
A republikánusok azt tervezik, hogy gyorssegéllyel juttatják el a szélessávú internetet Amerika porharapó körzeteibe. Az amerikai szolgáltatók által elhanyagolt vidékek felzárkóztatása az alapvető gazdasági érdekeken felül presztízskérdés is, hiszen a technológia olcsó keleti munkaerővel dolgoztató fellegvára jócskán elmarad a broadband-terítettségben világelső Dél-Koreától.
A republikánus törvényhozók az egész ország területén elérhető nagysebességű internetben vélik felfedezni a lassuló gazdasági növekedés ellenszerét. A digitális infrastruktúra kiépítését egy államilag megtámogatott program keretében képzelik el a honatyák, mivel a helyi szolgáltatók egyelőre a vásárlói igények növekedését várják.

Vidékfejlesztés DSL-lel

A Fehér Házban úgy gondolják, embereset lendítenének az informatikában utazó cégek forgalmán
A republikánus párt berkeiben egyre többen vélik úgy, hogy az új gazdaság New Dealjeként emlegetett programmal embereset lendítenének az informatikában utazó cégek forgalmán, hogy számítógépektől a digitális filmekig minden úgy fogyjon az ország szívében is, mint a koffeintabletta a partvidékek irodai Quake3-partijain.

"Ez egyfajta munkahelyteremtő program. Olyan vidékekre viszi el a szélessávú netet, ahol még évtizedekig az 56K-s modem lenne a hálózati csatlakozás netovábbja", mesélte Amo Houghton, New York-i republikánus képviselő. Houghton tagja annak az 53 fős reformercsapatnak, amely múlt héten adó- és egyéb kedvezményekkel kívánják előlendíteni a broadband-szolgáltatások terjedését.

Egy kérdés azonban megmarad: az össznemzeti amerikai szélessávú internet kiépítése valóban serkentené-e a gazdaságot, vagy csak a bajban lévő telefontársaságok és a célhardverek gyártói helyzetén könnyítene. A kérdés egyelőre elméleti síkon mozog, hiszen mindössze hétmillió amerikai család élvezi szakítva DivX-filmek töltögetésének vitathatatlan örömeit, az eddigi hasonló vidékfejlesztési kísérletek pedig vegyes eredménnyekkel zárultak.

Húzd meg, ereszd meg!

A kalifornia Palo Alto város vezetése még 1997-ben 48 kilométeres üvegszálas hálót vont a település köré, de az alapvetően technológiarajongó lakosság nem harapott rá a szolgáltatásra. Ezzel szemben például a 21500 lakosú utahi Cedar City kézzelfogható növekedést bírt felmutatni a szinte minden lakást behálózó villámgyors internettel.

A broadband-piac szereplői és támogatói szerint az egész ország területén megismételhető Cedar City példája, ami a produktivitás fokozásával újra faszállító hatással lenne az elmúlt másfél évben egyre szolidabban teljestő politikusokra és közgazdászokra. Nem meglepő, hogy a vezető routergyártó Cisco Systems vezetői is úgy vélik, az infrasturtúra sürgős bővítése nélkül bebukik a civilizációjuk.

Amíg a Bush-kormányzat azzal pepecsel, hogy valamiféle technológiai napirendet hozzon létre, egyre többen veszik személyes ügyüknek a broadband-piac támogatását. Sorra bukkannak fel a törvényhozás bugyraiban a módosító javaslatok, például a helyi telefontársaságok működési szabályainak enyhítése, vagy a telefondíjba építendő szélessávú internetes fejlesztési költségek ötlete.

Amerika lemaradóban

Az amerikai broadband-mutatószámok nehezen mosható foltokat hagynak a kényszerű nemzeti önbecsülés zubbonyán. Az OECD nemrég publikált jelentése szerint ugyanis Dél-Korea szinte behozhatatlan előnnyel vezeti a szélessávú internettel rendelkezők listáját, de még Kanada is ráver egy százalékot Amerikára.

Az Organization for Economic Co-operation and Development 30 tagországában folytatott vizsgálatból kiderül, Dél-Koreában minden tizedik lakos rendelkezik broadband internetkapcsolattal, míg Kanadában 4, Amerikában pedig 3 százalékos ez az arány. A sort Ausztia folytatja valamivel kevesebb mint 2 százalékkal, Hollandiát és Belgiumot megelőzve.

A jelentés miatt igazából azonban a britek és az írek izadhatnak. A magát a közeljövőben Európa e-commerce fővárosának címére gyúró Nagy-Britannia Portugália és a Cseh Köztársaság mögött, 0,08 százalékkal a 21., míg az Európa legdinamikusabban fejlődő iparával büszkélkedő Írország 26. helyen futtot be.

A koreai sikersztori

Dél-Koreában 4,3 millióan interneteznek szélessávú vonalon, összesen pedig több mint 20 millióan élvezhetik otthonukban a neten hozzáférhető információs javakat. Az elmúlt év hatalmas növekedésének motorját a korlátozások nélkül versengő kábeles és DSL-szolgáltatók képezték.

Az előfizetőkért folytatott, hajhagymáikig hatoló küzdelem eredménye, hogy ma havi 20-30 dollár ellenében bárki DSL-vonalhoz juthat. A szolgáltatók még így is képesek szénné keresni magukat, mivel a koreaiak legalább 50 százaléka nagyvárosi apartmanokban él, több mint 60 százalékuk otthon is rendelkezik számítógéppel.

A koreai kormány már régóta aktívan támogatja az internet terjedését. A hivatal eleinte az intertenetes PC-k és noteszgépek terjedését kezdte népszerűsíteni, tavaly pedig bevezetett egy olyan rendszert, amellyel az épülő lakásokat és irodákat osztályozza nagy sebességű internetelérés szempontjából.

A program lényege, hogy a broadbandre felkészített ingatlanokat magasabb áron lehet kiadni, mint hagyományos társaikat. A kezdeményezés hatására az építész vállalatok telefontársaságokkal és internetszolgáltatókkal szövetkezve építenek cyber-háztömböket. Elemzők szerint egy-két éven belül gyakorlatilag lehetetlen lesz kiadni broadband nélküli lakásokat.

Koreában 1999 óta több mint duplájára nőtt az internetes kávézók száma, amely mostanra már több mint 26 ezer felett jár, becslések szerint 2001 végére megütheti a 40 ezret. A gyakran száznál is több internetes gépet óránként egy dollárért kínáló PC Baang elnevezésű helyek tavaly mintegy hatmilliárd dolláros forgalmat bonyolítottak le. A félig kávézó, félig multiplayer-arénának használt nonstop nyitvatartó üzletek a lakosság 25 százalékát alkalmanként legalább két órára hálózzák be.