Judit
-2 °C
8 °C

E-kereskedelmi tárgyalások Hágában

2001.06.28. 08:21
Az a megállapítás, hogy az elektronikus kereskedelem nem ismer határokat, szinte már közhely. Az országokon, földrészeken átívelő kereskedelmi kapcsolatok olyan nemzetközi jogi, gazdasági és kulturális problémákat vetnek fel, melyek megoldatlansága egyre nagyobb problémát jelent az e-üzlet valamennyi résztvevője számára.
Június 6-án Hágában 50 ország képviselői kezdték meg legújabb, kéthetes egyezkedésüket az elektronikus kereskedelem nemzetközi szabályozásáról. A még 1996-ban megindult tárgyalásokat éppen az e-kereskedelem a '90-es évek második felében rendkívül felgyorsult fejlődése szakította félbe. Az idén februárban Ottawában újra kezdett, majd most Hágában folytatott tárgyalások résztvevői szinte reménytelen feladatra vállalkoztak. Nem elég, hogy összhangba kell(ene) hozni a különböző országok kereskedelmi, adózási, vám, szerzői jogi, szabadalmi és még sok egyéb jogszabályait, de egyszerre várnak kielégítő megoldást az egymással kereskedő (B2B) vállalatok, a kiskereskedelemmel (B2C) foglalkozó cégek és persze az interneten keresztül vásároló magánszemélyek is.

Törvénytől sújtva

Az egyik alapvető kérdés, vajon melyik ország törvényeit kell figyelembe venni, ha a vevő és az eladó különböző országokban találhatók. Az egyéni vásárlókat képviselő fogyasztóvédő csoportok azért harcolnak, hogy a vásárlás helyének törvényei vonatkozzanak az on-line vásárlásokra. Nem várható el ugyanis egy hétköznapi vásárlótól, hogy számos ország törvényeiben naprakészen járatos legyen. Azt is nehéz elképzelni például, hogy Kovács János magyar állampolgárnak az Egyesült Államokba kelljen utazni az interneten keresztül vásárolt, rosszul működő villanyborotva miatt reklamálni.

Az interneten kereskedni kívánó cégek képviselőinek viszont attól futkos a hideg a hátukon, ha arra gondolnak, hogy egy ilyen szabályozás esetén számtalan ország jogszabályait kellene folyamatosan szem előtt tartaniuk. Ők inkább azt a megoldást szorgalmazzák, hogy a vevők minden vásárláskor egy on-line szerződés elfogadásával egyezhessenek bele, hogy a tranzakciót az eladó országának törvényei szabályozzák.

Klasszikus patthelyzet

Nem egyszerűbb a helyzet a vállalatközi kereskedelemben sem. Az exportőrök, és az importőrök egyaránt ragaszkodnak ahhoz, hogy a kereskedés során a náluk hatályos jogszabályok érvényesüljenek, így klasszikus patthelyzet alakult ki. Még bonyolultabbá válik az egész ügy azáltal, hogy jó néhány cég egyidejűleg mind exportőrként, mind pedig importőrként megjelenik.

Megfigyelők szerint a megegyezés hiánya könnyen alááshatja az e-kereskedelem további fejlődését. Valószínű ugyanis, hogy egyes cégek bizonyos célországok jogszabályainak betartása helyett inkább blokkolják az ottani felhasználók hozzáférését a szolgáltatáshoz.

Veszélyben érzik magukat a távközlési vállalatok és az internetszolgáltatók is. Egyes országok törvényei szerint ugyanis felelősek a hálózatukon keresztülmenő tartalomért. A cégek számára elviselhetetlen terhet jelentene a tartalom figyelése és szűrése.

Materiális és szellemi javak

Erősen vitatott az is, mire is terjedjen ki a most készülő egyezmény. Míg a távközlési cégek által is támogatott felhasználói csoportok és az internet aktivisták a szellemi tulajdon kérdésének kizárásával csak az áruk és szolgáltatások kereskedelmére szeretnék korlátozni a megbeszéléseket, a lap- és könyvkiadók, valamint a hanglemezipar szakemberei éppen ennek ellenkezőjében érdekeltek. Ezek a vállalatok azt várják a készülő egyezménytől, hogy lehetővé tegye számukra a szellemi tulajdon védelmét azokban az országokban is, melyek jelenleg jogi eszközökkel csak nehezen elérhetők.

Nem kell különösen pesszimistának lenni ahhoz a jóslathoz, hogy a felvetett problémákat a hágai rendezvény sem oldja majd meg véglegesen. Már a megbeszélések megkezdése előtt kijelölték 2002 elejére annak a rendezvénynek a dátumát, mely a mostani tárgyalások elvarratlan szálait hivatott elrendezni.

Baljós árnyék

Baljós jelnek tűnik az Egyesült Államik egy magas rangú hivatalnokának kijelentése, mely szerint "nincs értelme egy olyan tanácskozást tervezni, melynek nincs esélye sikerrel végződni." Megfigyelők szerint a sikertelenség legfőbb oka éppen az Egyesült Államok magatartása lehet. Míg eredetileg ők kezdeményezték a tárgyalásokat, ma éppen ők a legkevésbé érdekeltek azok folytatásában. Úgy tűnik, hogy a gazdaságban nem a kooperáció, hanem a szembenállás politikája erősödik. Ez pedig tovább késleltetheti az elektronikus kereskedelem térnyerését.

Forrás: Dotkom Internet Consulting

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Budapest Te Csodás!

Karácsonyi pompába öltözött utcák, színes adventi vásárok, gazdag kulturális élmények, ez mind Budapest.