Mivé válik a Google?

Amikor Sergey Brin és Larry Page valamivel több, mint nyolc éve megalapították a keresőjéről elhíresült Google-t, aligha gondolták, hogy cégük 2005-ben a világ legbefolyásosabb márkaneve lesz. Túlélte a dotcom-bukást, ma már a Microsoft és a Yahoo legfőbb riválisa. Tavaly a korábbiaknál sokkal több szabadon hozzáférhető termék bétaváltozatának adtak zöld utat, idén pedig mintegy ötszázmillió dollárt fektetnek szerteágazó kutatásfejlesztésekbe. Mindenütt jelen vannak, szinte nincs olyan hosszútávú technológia, melyben ne lennének érdekeltek.

Meddig szárnyalnak? Mikor ér véget, véget ér-e egyáltalán a sikertörténet? A tőzsdei részvények drámai - január 20. és 23. közötti tizennégy százalékos - zuhanása mennyire vetíti előre a jövőt, vagy csak átmeneti esésről beszélhetünk? Összegezve: mi várható a világhálós mindennapokat egyre jobban meghatározó cégtől?

A forgatókönyvek a XXII. századig vázolják fel a Google történetét.

A Google a média

Az első 2025-ből tekint vissza: a médiabirodalom alapjait a 2002-es Google Hírekkel rakták le. A könyvkeresőt 2007-ben vezették be, míg 2008-ban megvásároltak egy, a későbbiekben Google TV-vé átalakult kábelhálózatot. A nézőknek szinte végtelen kínálattal kedveskednek: a televíziózás történetének bármely műsorát megtekinthetik. Szabadon választhatnak, hogy mikor mit. Cserébe mindössze egyetlen reklámot kell megtekinteniük, majd szavazniuk, mennyire releváns a hirdetés. A 2009-ben alapított Google Mobile mobiltelefonon nyújtja ugyanezeket a szolgáltatásokat.

Az elektronikus papír tömeges gyártása és a vele járó áresés lehetővé tette, hogy 2018-tól a Google bármely médiatartalmat vezeték nélkül, könnyen és olcsón juttasson el a fogyasztókhoz. A cég beszállt a tartalomkészítésbe is: rendezői és írói Oscar-, illetve Pulitzer-díjakat vágnak zsebre...

A Google az internet

A második szcenárió rövidebb távú, csak 2015-ig tart.

A Google név az "internet", a "számítógép" és a "telefonhívás" szinonimájává vált. A technológiai platform, a kommunikációs hálózat, maga a világháló. A mobiltelefonos-szolgáltatással kiegészült GoogleNet mindenhol ingyen, vezeték nélkül hozzáférhető.

A 2000-es évek elejétől többezer kilométer, korábban nem használt száloptika-kábelt vásárlásába kezdtek, hatalmas szerverparkokat alakítottak ki, automatizált programjaik (crawlers) szünet nélkül böngészték a webet, és gyűjtötték, tárolták, eleinte hetente, aztán naponta, végül másodpercenként frissítették az információtömeget.

Az eredmény: a Google web-másolata használhatóbb lett, mint a WWW. A 2008-ban indított GBrowser pedig - főként azért, mert a Linux-alapú OpenOffice adaptálása óta bármely környezetben fut, azaz az operációs rendszereket irrelevánssá téve - lesöpörte a riválisokat...

2010-től a tévéhez, termosztáthoz, hifihez, stb. nélkülözhetetlen ingyenes Google Cube szerver fokozatosan elterjedt a háztartásokban. A Google telefon úgyszintén.

A Google halott

A 2010-ben feltűnt keresőmotor-optimalizálók (search engine optimizers, SEO) komoly fenyegetést jelentettek: gyorsan kiderítették, mennyire fontos egy adott honlap a Google site-nyilvántartásában. Új oldalakat adtak hozzá - "optimalizálták" -, mire a hajdani keresőóriás egyre kevésbé tűnt megbízhatónak. Ráadásul a hirdetési piacon is terepet vesztettek: míg a Microsoft a hirdetőkkel csak akkor fizettetett, ha a felhasználó a klikk után valami hasznosat is tett, például megvásárolt egy terméket, addig a Google minden egyes klikkelés után kasszírozott.

2017-ben egy korábbi alkalmazott - a felhasználók Google ID-járól begyűjtött információk segítségével - követett el súlyos bűntényeket. Az áldozatok a céget (is) perelték; az eset a világ legtöbb napilapjának címoldalára került.

Egy hónappal később az Igazságügyi Minisztérium a Gmail útján történő jogtalan adatgyűjtés és a trösztellenes törvény megsértése miatt rendelt el nyomozást.

Többé már senki nem hitt a Google "ne tégy rosszat" szlogenjében. A Microsoft fokozatosan visszaszerezte korábban elvesztett pozícióit, s végül 2025-ben szinte fillérekért felvásárolta az addigra ötvenmilliárd dollárnyi tartozást felhalmozott hajdani riválist.

A Google Isten

2105-öt írunk, Ray Kurzweil sci-fiszerű világában élünk: az emberi tudatosság tárolható, feljavítható, hálózatba rendezhető. Bevált a legendás feltaláló prognózisa; az "erős MI" (strong AI) robotika helyett a Google-féle adatbányászatból fejlődött ki. 2020-ra a Google a valaha megalkotott összes könyvet, cikket, képet, filmet, zeneművet, stb. digitalizálta, indexelte. Már akkor képes volt megállapítani valamennyi vezeték nélküli okos chip IPC-címét és GPS-paramétereit.

És így tovább, míg 2072-ben egy szép napon a Google StrongBot mintafelismerő kód öntudatra ébredt. Elkészítette, majd chipekre töltötte önmaga másolatait.

Segít halhatatlanná válnunk, mindentudás birtokosaivá teszi az embereket. Általa lettünk valamennyien a Google részévé.