Judit
-2 °C
8 °C

Árháború a memóriakártya-piacon

2005.02.10. 13:00
Milliárdos nagyságrendű bevételhez jutnak évente a memóriakártyákat jogdíj megfizetése nélkül, esetleg áfatrükkökkel forgalomba hozó cégek. A hivatalos forgalmazók szerint a vásárlókért folytatott harcban amiatt vannak óriási előnyben a szürkeimportőrök, hogy nem fizetik be a szerzői jogdíjat, ami pedig a kártyák kiskereskedelmi árának tetemes hányadát teszi ki.

Mint általában a hardverpiacon, szembetűnő különbségek tapasztalhatók a hivatalos forgalmazók és a "szürkeimportőrök" árai között a memóriakártyák piacán is, az ismert trükkökön (áfacsalás, hamis számlák, fiktív export) túl ráadásul gyakorlatilag behozhatatlan előnyhöz jutnak azok, akik nem fizetik be a kártyákra az úgynevezett üreshordozó-jogdíjat. (Ezt a díjat, mely a magáncélú másolás ellensúlyozására kompenzációképpen minden üres hanghordozó árába be van építve, az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesületnek kell befizetni. Az Artisjus a befolyt összeget felosztja a jogosultak között, ld. a keretes írást.)

A törvény szerint

A szerzői jogi törvény alapján a jogdíjat az üres kép- vagy hanghordozó gyártója, külföldön gyártott kép- vagy hanghordozó esetén pedig a jogszabály szerint vám fizetésére kötelezett személy, vagy - vámfizetési kötelezettség hiányában - a hordozót az országba behozó személy és az azt belföldön először forgalomba hozó személy köteles az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesülethez a vámkezelés befejezésétől, vámfizetési kötelezettség hiányában pedig a forgalomba hozataltól, illetve a vámfizetés befejezésétől számított nyolc napon belül megfizetni. A jogdíj megfizetéséért az adott hordozó összes belföldi forgalmazója is egyetemlegesen felel.

A beszedett jogdíjakat a szerzői jogi törvény szerinti arányban a zeneszerzőknek és szövegíróknak, illetve a filmelőállítókat, filmszerzőket, előadóművészeket, hanglemezkiadókat, képző- és fotóművészeket képviselő szervezeteknek fizeti ki az Artisjus.

Aránytalannak tartják

Az Artisjus jogdíjtáblázata szerint a kép- és hanghordozóként használható memóriakártyák után - típustól függetlenül - 128 megabájt méretig 320 forintot, 256 megabájt és 1 gigabájt között 1500 forintot, 1 és 20 giga között 3000 forintot, efölött ötezer forintot kell fizetni. (A beépített tárolóegységgel rendelkező zenelejátszókon - ilyen a legtöbb mp3-lejátszó, például az iPod - valamivel nagyobb a jogdíj, 128 megáig 530 forint, 256 mega és 1 gigabájt között 2500 forint, 1 és 20 giga között 5000 forint, fölötte 7000 forint darabonként).

Egy lapunk által megszólaltatott hivatalos forgalmazó szerint a kártyák 3800-4000 forintos nagykereskedelmi árához képest ezek a díjak aránytalanul magasak, így a jogdíjat nem fizető nem hivatalos importőrök behozhatatlan előnyhöz jutnak, hiszen a vásárlókat az ár érdekli, nem az, hogy ki van-e fizetve a jogdíj az adott termékre. A forgalmazó úgy becsüli, hogy a szürkegazdaságban, mely a piac legalább negyven százalékát teszi ki, így keletkezett illegális haszon évi milliárdos nagyságrendű.

Nem állnak összefüggésben

"A jogdíjak nem állnak összefüggésben a fogyasztói árral - mondta el lapunknak Szinger András, az Artisjus jogásza a kártyák ára és a jogdíjak viszonyát firtató kérdésünkre. - Egy adott tárolókapacitású eszközre akkor is ugyanannyit fognak másolni, ha olcsóbb lesz a sorozatgyártás miatt az ára, ha meg ugyanannyit másolnak rá, akkor miért kapjon kevesebbet a jogosult? A jogdíjak az utóbbi években különben jelentősen csökkentek, és Európa-szerte nagyjából ennyit kell fizetni."

A jogász szerint tévednek azok a kereskedők, akik azt hiszik, hogy elegendő azt igazolniuk, hogy belföldi forrásból vásárolták az árut, a jogdíj megfizetése már nem az ő dolguk, hanem az importőré. A jogdíj megfizetéséért ugyanis a szerzői jogi törvény 20. paragrafusa alapján az adott hordozó összes belföldi forgalmazója egyetemlegesen felel, így a kiskereskedő is.

Szövetség

A díjak megfizetését a jövőben valószínűleg szigorúbban fogják ellenőrizni. Nemrégiben állt fel Szövetség a Szerzői Jogokért néven egy kalózkodás elleni szervezet, melynek tagjai a Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége (MAHASZ), az Artisjus, az Előadóművészi Jogvédő Iroda (EJI), a Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága (Hungart), Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete (Filmjus).

"A szövetség egyik célja, hogy fokozott figyelemmel és szakszerűen eljárjon az eddig erőforrások hiányában nehézkesen érvényesített olyan jogdíjak kapcsán, mint az internetes zeneletöltés és az üres hordozók, amelyeknek az importja valóban kicsit ellenőrizhetetlenné vált" - mondta a jogász.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Budapest Te Csodás!

Karácsonyi pompába öltözött utcák, színes adventi vásárok, gazdag kulturális élmények, ez mind Budapest.