További Üzlet cikkek
Baszájev és csecsen fegyvereseinek mozgását lehetetlen egy szputnyikról követni, - állítja a "Verszija" című orosz újságban megjelent cikkben a GRU (katonai felderítõ fõcsoportfõnökség) munkatársa. "Ehhez az kellene, hogy egy mûhold folyamatosan ott lógjon Csecsenföld felett, vagyis geostacionárius röppályán haladjon". Egy mûhold csak akkor marad stabilan egy terület felett, ha kb. 35 ezer kilométeres magasságú röppályán kering, azok a kémmûholdak viszont, amelyek nagy felbontású képeket készítenek, legfeljebb 130-150 km-es pályán haladnak.
A valóságban a "Neman" optikai-elektronikai felderítõ mûhold, melynek orbitális röppálya metszi Csecsenföldet, naponta mindössze 20 percet tartozkodik területe felett, a haladási sebesség pedig lehetetlenné teszi, hogy egy-egy mozgó gépkocsioszlopot pontosan kövessen.
A jugoszláviai háború során, amikor rengeteg kozmikus eszközt alkalmaztak, kiderült, hogy a kémmûholdak alkalmazása rendkívül költséges, hatékonyságuk ellenben nem éri el a kívánt szintet. Amerikai szakamberek beismerték, hogy a haditevékenységek során a mûholdaknak az ellenséges oszlopok mozgását kellett volna felderíteniük, a kapott információt pedig operatívan továbbítani a légierõnek. A bombázórepülõgép pilótájához azonban az adatok nem jutottak el elég gyorsan ahhoz, hogy a célt pontosan megsemmisíthesse, így fordulhatott elő, hogy egy katonai gépkocsioszlopra irányított csapás személyszállító vonatot ért, és több polgári személy halálát okozta.
A tapasztalatok elemzése megmutatta, hogy a "kozmkus hírszerzõk", amelyeknek kifejlesztésére és fenntartására mind az amerikaiak, mind az oroszok hatalmas összegeket költenek, egyszerûen nem fizetõdnek ki. Ahhoz, hogy egy jugoszláviai objektumról megfelelõ képet kaphassanak, az amerikaiak több "Lacross" rádiolokációs felderítõ mûholdat bocsátotak fel, ezek egyenkénti értéke 500 millió - 1,25 milliárd USD összegû. A kisebb magasságban keringõ kémmûholdak élettartama néhány hónaptól - néhány évig terjed, minél alacsonyabb orbitális pályán haladnak, annál gyorsabban pusztulnak el.
A GRU kozmikus felderítõ központja úgy döntött, hogy megkeresi a kémmûholdjai fenntartásához szükséges pénzt, és még 1991-ben létrehozta a "Szovinformszputnyik" nevû vállalatot, amely 2000 dollárért, és ennél magasabb összegekért árusította az egyméteres felbontású képeket készítõ mûholdjairól kapott nem titkos ûrfelvételeket. A vállalat nem tudott nagy jövedelemre szert tenni, a kilencvenes évek közepén az ûrfelvételek iránti igény az egész világpiacon mindössze 400 millió dollárt ért el. A múlt év decemberében hasonló üzleti vállalkozásba kezdett az USA nemzeti légifényképezõ irodája, amely a Space Imaging Inc. nevû társaságon keresztül félméteres felbontású ûrfelvételek árusítását kezdte meg.
Harckocsik tiszta időben 25 cm-es bontással |
Ezen túlmenõen az érdekelt felek - terroristák és a szembenálló államok katonai hatóságai - gyakran már elõre ismerik a kémmûholdak átrepülésének idejét, s ennek megfelelõen megtervezhetik saját erõik biztonságos mozgását.
10 cm-es felbontással készült ûrfelvétel |
Az ûrfelderítés alacsony rentabilitása következtében mind az amerikai, mind az orosz titkosszolgálatok kénytelenek keresni azokat a lehetõségeket, amelyekkel igazolhatnák a kémmûholdak alkalmazásának létjogosultságát.
USA mûhold Irán felett |