Megdöbbentette a geológusokat a kaliforniai ikerföldrengés

Július 4-én, helyi idő szerint fél 11 után 3 perccel az utóbbi évtizedek legerősebb földrengése rázta meg Kaliforniát, a Mojave sivatag egy távoli vidékét. A 6,4-es erősségű rengés epicentruma Los Angelestől csaknem kétszáz kilométerre észak-északkeletre volt, 10,7 kilométeres mélységben. A nagy erejű földmozgást több kisebb utórengés is követte, majd másnap, július 5-én, 8 óra 19 perckor újra megmozdult a föld, és egy még erősebb földrengés pattant ki.

A második földrengés 7,1-es erősségű volt, azaz 11-szer erősebb mint az előző napi. Az epicentrum kissé odébb volt, az előző rengéstől 11 kilométerre, 17 kilométeres mélységben. A földrengések erősségét jellemző Richter-skála szerint az első földmozgás erősnek, míg a második nagyon erősnek számít (a földrengések magnitúdóját megadó skála nem lineáris, hanem logaritmikus, ezért lehet, hogy a 7,1-es erejű rengés 11-szer erősebb, mint a 6,4-es.)

Azt a geológusok jól tudják, hogy a földrengések hajlamosak egymást követni, egy erős rengés okozhat több másikat is,

Egyrészt ezért lepte meg a szakértőket a mostani ikerrengés. Ami viszont ennél is jobban gondolkodóba ejtette a geológusokat, hogy a két földrengés egészen szokatlan módon okozott repedéseket a földkéregben, írja a Live Science.

A rengések ugyanis egymásra merőleges törésvonalak mentén pattantak ki, egy olyan területen, ami meglehetősen bonyolult jellemzőkkel bír. Ez az a környék, ahol az észak-amerikai tektonikus lemez alá becsúszik a Csendes-óceáni-lemez, és itt sok, egyenként is aktív törésvonal található, magyarázta a Live Science-nek Glenn Biasi, az amerikai földtani intézet (U.S. Geological Survey, USGS) geofizikusa. Ezek egy része rövid, sokszor keresztezik is egymást, és a találkozó tektonikai lemezeket, ráadásul mivel a föld alatt húzódnak, nem is mindig tudnak róluk a kutatók.

És itt lesz egyre furcsább a július eleji ikerrengés. A 7,1-es erősségű földmozgás Ridgecrest közelében, a Little Lake törészóna egyik törésvonalán történt, ahol a törésvonalak általában északnyugat-délkelet irányban futnak. Az egy nappal korábbi rengés viszont egy földtanilag kevéssé ismert területen, északkelet-délnyugat irányú repedések mentén pattant ki, ami a geológusok számára igen érdekes.

Nem sok olyan esetet ismerünk, ahol két egymásra merőleges törésvonal okozott volna egyszerre földrengést

– mondta Michele Cooke, a Massachusetts-Amherst Egyetem geológusa.

Ráadásul a mostani rengések elég nagy rendetlenséget csináltak – nemcsak a boltokban, lakásokban, de geológiai értelemben is. A földkéregben olyan bonyolult repedések keletkeztek, amik korábban a lemezek egymáson való elcsúszásakor nem voltak jellemzőek. A kérdés az, hogy ilyenek voltak-e korábban is, hogy igazából ez a normális, csak eddig nem voltak elég érzékenyek a kutatók műszerei, hogy kimutassák ezeket, vagy valami egészen új jelenséggel állnak szemben a tudósok.

A földrengéskutatóknak mindenesetre nincs könnyű dolguk, a mostani kettős rengés azt vetítheti előre, hogy a jövőben olyan nagyobb rengések is várhatók, amik nem a hírhedt Szent András-törésvonal mentén pattannak ki, hanem az ECSZ (Eastern California Shear Zone) területén. A mostani komplex szeizmikus aktivitás során bizonyára sok energia szabadult fel, csökkentve ezzel a két lemez közti feszültséget, a kérdés csak az, hogy a bonyolult törésvonal-struktúra feltöltődött-e ezzel további feszültséggel, vagy egyelőre lenyugodott a térség.

(Borítókép: földrengéstől megrepedezett út Kalforniában. Fotó: USGS)