Tobzoskák is lehettek az új koronavírus köztes hordozói

Tobzoskák is lehettek a Kínában felbukkant új koronavírus köztes hordozói, amelyekről a fertőzés emberre terjedhetett át, számolt be pénteken a CGTN kínai hírcsatorna kínai kutatókra hivatkozva. A dél-kínai Kanton két intézményének - a Dél-kínai Mezőgazdasági Egyetemnek és a Lingnan Kuangtung Modern Mezőgazdasági Laboratóriumnak - a kutatói ezer darab természetes környezetből vett mintában található örökítőanyag vizsgálata után jutottak arra a megállapításra, hogy a tobzoska lehet a vírus egyik köztes gazdaállata.

A kutatási eredmények alapján az embereket megfertőző, új típusú koronavírus elkülönített törzsének szekvenciája 99 százalékban megegyezett a tobzoskákban található vírus genomjával.

Független tudósok ugyanakkor megkérdőjelezik a kutatást. A Cambridge-i Egyetem állatorvostudományi tanszékének vezetője azt mondta, a megállapításra nincs elegendő tudományos bizonyíték. A 99 százalékos megegyezést szerinte akár a nagyon fertőzött környezetből származó szennyezés is okozhatta. A Nottinghami Egyetem molekuláris virológia professzora szerint pedig a kutatás érdekes fejlemény, de szerinte nem világos, hogy valóban a tobzoska áll a vírus mögött.

Sen Jung-ji, a Dél-kínai Mezőgazdasági Egyetem egyik kutatója egy pénteki sajtótájékoztatón ugyanakkor elmondta: a tobzoskák nem feltétlenül az egyetlen köztes hordozói a vírusnak. A szintén a koronavírusok családjába tartozó SARS vírust említve példaként a kutató rámutatott: pédául a cibetmacskák, és rajtuk kívül más kistestű, húsevő állatok is hozzájárulhatnak a vírus terjedéséhez. A szakértő mindenestre arra figyelmeztette az embereket, hogy tartsák magukat távol a vadon élő állatoktól.

A súlyos tüdőgyulladást okozó vírus tavaly decemberben Vuhanban, a közép-kínai Hupej tartomány székhelyén ütötte fel a fejét. A járvány kiindulópontjának sokáig egy helyi hús- és halpiacot tartottak, ugyanis az első fertőzöttek közül sokan a piacon kaphatták el a betegséget, de azóta megerősítették, hogy a legelsőként diagnosztizált fertőzött nem járt a hatóságok által január elején bezárt piacon, így a vírus eredetének kérdésére még nem sikerült egyértelmű választ találni.

Bat vs Manis

Kínai és külföldi szakértők a vírus eredeti hordozójának - a SARS-hoz hasonlóan - a denevéreket tartják. Hétfőn a Vuhani Virológiai Intézet kutatói tettek közzé egy tanulmányt a Nature című brit tudományos lapban, amely szerint a fertőzött páciensekben talált vírus genomja 96 százalékban azonos a denevérek által hordozott koronavírussal.

A kínai mezőgazdasági minisztérium január 26-án bejelentette, hogy ideiglenesen betiltja a vadállatok és a vadhús értékesítését. Az intézkedés piacokra, boltokra, éttermekre és az online platformokra is érvényes, és az országos válsághelyzet végéig tart. Nemzetközi állatvédő szervezetek azonban azt sürgetik, hogy végleg tiltsák be a vadon élő állatok kereskedelmét Kínában.

A tobzoskák minden ázsiai országban védelem alatt állnak, és a washingtoni egyezmény (CITES) szerint tiltott a nemzetközi kereskedelmük. Az illegális kereskedőktől Ázsiában azonban a leggyakrabban tobzoskákat koboznak el. A hangyákkal, termeszekkel táplálkozó állat pikkelye keratinból, az emberi körmöt is alkotó anyagból áll, és a hagyományos kínai gyógyászatban igen nagy a kereslet iránta. A tobzoskahús pedig csemegének számít a kínai és más ázsiai országok gasztronómiájában.

A tévhitek ellen küzd a WHO

A koronavírussal kapcsolatos összeesküvés-elméletek és tévhitek megcáfolására egy osztrák kutatócsoportot kért fel az Egészségügyi Világszervezet (WHO). A kremsi Duna Egyetem "gyorsreagálású csapata" tíz tudományos munkatársból és hallgatóból áll. A kutatócsoportot Gerald Gartlehner, az egyetem bizonyítékon alapuló orvostudománnyal és értékeléssel foglalkozó részlegének vezetője irányítja.

A feladat hivatalosan az, hogy a csoport a fentiekhez hasonló tudományos tanulmányok "bizonyítékalapú" összefoglalói alapján megbízható tényekkel lássa el a WHO-t és megfelelő alapot biztosítson döntések meghozatalához. A cél, hogy hatékonyan fel tudjanak lépni az összeesküvés-elméletek és a hamis információk ellen. Ebben fontos tényező az idő: az egységnek 24 órán belül meg kell vizsgálnia, elemeznie és összefoglalnia a koronavírussal kapcsolatos jelentéseket.

Gartlehner elmondta, a lehető legjobb támogatást akarják nyújtani a WHO-nak. "A döntéshozók és a lakosság számára fontos információk előkészítése és elemzése részlegünk fő területe, többéves tapasztalatunk a terület szakértőivé tett minket" - fogalmazott a kutató.

(Borítókép: fiatal nőstény tobzoska. Fotó:  Jan Woitas/dpa-Zentralbild/dpa/picture alliance via Getty Images Hungary)