Pandora, Gabriella
7 °C
14 °C

Emberek ellen fegyverkeznek a csimpánzok

2009.03.10. 11:50 Módosítva: 2009-03-10 11:54:42
A svéd Furuvik állatkertben a csimpánzok azért gyűjtögettek nagy köveket, hogy később megtámadhassák a látogatókat, figyelték meg svéd biológusok.

Már korábbi kutatások is igazolták, hogy az állatok képesek megtervezni jövőbeni történéseket, azonban eddig meglehetősen hiányos bizonyítékok álltak az elmélet mögött. Most azonban megfigyelték, hogy a stockholmi állatkert Santino nevű csimpánza a kert reggeli nyitása előtt komótosan, jó hangulatban összegyűjtögeti a köveket, félrerakja, majd néhány órával később - amikor a legtöbb látogató van az intézményben - idegesen és zaklatottan megdobálja velük az embereket.

A Current Biology című folyóiratban közölt tanulmány szerint a csimpánzok azt is megtanulták, hogyan törhetnek le nagyobb betondarabokat a kerítésből, hogy azokat később hajítólövedéknek használhassák.

Ez a jelenség azt sejteti, hogy Santino előre látott egy jövőbeni mentális állapotot. Ez olyan képesség, amit eddig igen nehéz volt bizonyítani az állatoknál, állítja Mathias Osvath, a Lund Egyetem munkatársa, a kognitív tudományok szakértője. „Korábbi kísérleti kutatásaink során a csimpánzok egyértelműen megmutatták, hogy jövőbeni szükségleteinek megfelelően terveznek, de nem tudhattuk biztosan, hogy az nem csupán a kísérleti szituáció mellékeredménye. A most megfigyelt spontán viselkedés alkalmasabb bizonyíték" - mondta Dr. Osvath a BBC-nek.

Dr. Osvath tíz éven át figyelte és figyeltette a csimpánzt, miután egy állatkerti gondozó egy alkalommal rejtekhelyről öt egymást követő napon is látta, amint a majom még a nyitás előtt gyűjtötte a kifutója előtti tóból a kavicsot, és elrejtette, vagyis muníciót halmozott fel.

Eszközt állított elő

Később kiderült, az állat nemcsak olyan kavicsot gyűjtött, amilyen rendelkezésére állt, hanem maga is készített fegyvert. Kifutójának beton műszikláiból kavicsokkal darabokat pattintott le, és ezeket is betette a hajigáláshoz gyűjtött tartalékba. A tudatosságra utal, hogy amikor az állatkert zárva volt, a csimpánz nem gyűjtögetett és nem is dobált.

A csoporton belüli vezérséget könnyedén viselő Santino nem bántotta a társait, a támadások csak a csimpánzok számára kijelölt szigetet körülvevő korláton át bámészkodó emberekre irányultak. Az alfahím rossz célzóképessége miatt a kövek csak pár látogatót találtak el, de senki nem szenvedett komolyabb sérüléseket.

Laboratóriumban már sikerült

A mostani megfigyelések megerősítették a lipcsei Max Planck evolúciós antropológiai intézet 2006-os, laboratóriumi körülmények között végzett vizsgálatát, amelyben orangutánok és bonobók ki tudták választani azt az eszközt, amely alkalmas volt a szőlő megszerzéséhez. A majmok még órákkal később is emlékeztek a kiválasztott darabra.

A 2006-os tanulmány szerzője fontos megfigyelésnek nevezte a svédországi esetet, megjegyezte, hogy a csimpánzok között jelentős egyedi eltérések vannak, így nem biztos, hogy mindegyik csimpánz képes ugyanerre a tervezésre.

Santino különös viselkedésére általában június és július környékén kerül sor. A gondozók megpróbálták reggelente bezárni az állatot, hogy ne tudjon muníciót gyűjteni, de agresszív lett. Ezért végül kiherélték, ennek hatása azonban csak áprilisban mutatkozhat meg legkorábban, amikor kiengedik a csimpánzokat.