Gyöngyi
9 °C
9 °C

A dinoszauruszok egy része túlélte a gyilkos aszteroidát

2009.04.30. 11:00 Módosítva: 2009-04-30 11:01:24
A dinoszauruszok némelyike túlélhette a 65 millió évvel ezelőtti aszteroidabecsapódást, legalábbis erre engednek következtetni az Új-Mexikóban és Colorado államban talált fosszíliák.

Az elmúlt években sokan vitatták azt az elméletet, ami szerint egy aszteroida végezhetett a dinoszauruszokkal. A tudósok közül sokan azt feltételezik, hogy több egyéb tényező, így a fokozott vulkanikus tevékenység, és a klímaváltozás is közrejátszhatott a dinoszauruszok kihalásában. Ám akárhogyan is történt, az élővilág 70 százaléka eltűnt a Föld színéről, és ebben minden bizonnyal egy aszteroida is szerepet játszott.

Tudósok a közelmúltban elemezték a San Juan-i medencében, az Ojo Alamo lelőhelyen talált dinoszauruszcsontokat. A kémiai vizsgálatok eredményei, valamint a kőzet kora, amelyben rájuk leltek, arra engednek következtetni, hogy a dinoszauruszok közül volt, amelyik túlélte a 65 millió évvel ezelőtt történt becsapódást. "Ez vitatható következtetés, amelyhez szkeptikusan viszonyul sok paleontológus" - mutatott rá David Polly, a Palaeontologia Electronica szerkesztője.

A kutatást irányító Jim Fassett, az amerikai geológiai szolgálat munkatársa végezte a csontleletek kormeghatározását. "A nehézséget az okozza, hogy fosszíliák olyan dinoszauruszoktól származnak, amelyek túlélték a kataklizmát, vagyis kizárt annak a lehetősége, hogy a csontok a kihalási esemény előtt, alatt kerültek a kőzetbe " - magyarázta a geológus. Hozzátette: előfordulhatott volna az is, hogy a korábban betemetett csontokat a folyók exhumálták, és így azok fiatalabb kőzetekbe ágyazódtak be. Hogy kizárja e forgatókönyv lehetőségét, Fassett megvizsgálta a csontokat körülvevő kőzetek mágneses tulajdonságait. A kőzetek paraméterei teljesen függetlenül is azt bizonyítják, hogy a kihalási esemény után képződtek.

A geológus azt is megállapította, hogy azokban a dinoszauruszcsontokban, amelyek az Ojo Alamó-i lelőhelyről kerültek elő, más a Földön ritka fémek koncentrációja, mint a mélyebb, régebbi rétegekben, amelyek a becsapódás idejéből datálódnak. Ez viszont az bizonyítja, hogy a kérdéses csontok nem származhatnak a régebbi rétegekből. Egy másik bizonyíték is alátámasztja az elméletet. A fosszíliák között rábukkantak 34 hadroszauruszcsontra, amelyek Jim Fassett szerint minden kétséget kizáróan egyetlen kacsacsőrű dinoszaurusztól származnak. Ha a csontokat a folyó ásta volna ki egy mélyebb rétegből, a víz minden bizonnyal szétszórta volna őket, és nem rakta volna le akkurátusan egy kupacba.

Még abban az esetben is, ha a csontok a dinoszaurusz-túlélőktől származtak is, számuk elenyésző lehetett korábbi populációjukhoz képest. "Egyetlen dolog biztos: ha dinoszauruszok túl is élték a becsapódást, nem voltak annyira elterjedtek, mint a krétakor vége előtt, és nem maradtak fenn sokáig" - magyarázta David Polly. A "nem sokáig" viszonylagos fogalom: a kutatók feltételezése szerint a dinoszaurusz-túlélők akár még félmillió évig is lakhatták bolygónkat.