A tüskés pikó a legokosabb hal
A magyarországon is elterjedt kilenctüskés pikó fel tudja térképezni a legjobb táplálékforrásokat csupán annak révén, hogy megfigyeli a többi halat. A kutatók úgy vélik, hogy a parányi, 7 centiméteres halnak azért kellett megokosodnia az evolúció során, mert a ragadozók első számú célpontja, ami meglehetősen veszélyessé teszi számukra a táplálék felkutatását.
A vizsgálatból az is kiderül, hogy nem csak utánozza a többi halat, hanem az alkalmazott taktikával bőséges táplálékhoz is sikerül jutnia. Jeremy Kendal, az angliai Durhami Egyetem kutatója a következőket mondta: "A kis halaknak kis agyuk van, de ettől még meglepő kognitív képességekről tehetnek tanúbizonyságot. A halak nyilvánvalóan nem állnak közeli rokonságban az emberrel, mégis birtokában vannak annak az emberi képességnek, hogy csak akkor utánoznak, ha az jobban megéri, mint saját kútfőből kutakodni".
Kevin Laland, a St. Andrews Egyetem professzora hozzátette, hogy a kilenctüskés pikó a halak zsenije lehet: figyelemre méltó, hogy az ember által alkalmazott tanulási formát használja. A Behavioural Ecology című szaklapban közzétett eredmények azt sugallják, hogy a nagyméretű agy nem előfeltétele az úgynevezett kumulatív kultúra kifejlesztésének.
A kísérletben több száz tüskés pikót vizsgáltak meg. A halakat egy tartályba helyezték, amelynek mindkét végén volt egy etető - az egyikbe sok férget raktak, a másikba keveset. Ezután a tüskés pikóknak kívülről végig kellett nézniük, amint más halakat tesznek a tartályba, és azok elkezdenek enni - ám előzőleg a két etetőt felcserélték. Amikor az eredeti tüskés pikókat visszaengedték a tartályba, háromnegyedük elég okos volt ahhoz, hogy tudja, a tartály melyik végében talál több táplálékot.