Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEM
Megnézték, hogyan hat az agyra a hipnózis
Svájci kutatók szerint hipnóziskor a hipnotizőr szavai hatására agyunk egyik része félbeszakítja a végtagok mozgatásakor egyébként megszokott folyamatot, ezért tűnik bénultnak a hipnotizáltak karja.
Yann Cojan, a Genfi Egyetem kutatója úgy véli, a különböző agyterületek közti összeköttetés egyfajta szétkapcsolása történik ilyenkor. A Neuron című szakfolyóirat csütörtöki számában ismertetett tanulmány során Cojan és munkatársai önkénteseket vizsgáltak agyi képalkotó berendezéssel hipnózis közben vagy azon kívül.
Az eredmények az mutatták, hogy hipnóziskor a motoros kéreg jobboldali része a szokásos előkészületeket tette meg a bal kéz mozgásra utasítására. A kéreg azonban figyelmen kívül hagyta azon agyterületek üzeneteit, amelyekkel máskor kommunikál a mozgás ellenőrzésekor. Helyettük a szokásosnál többet lépett kapcsolatba a precuneus elnevezésű agyi területtel, amely a mentális ábrázolásban és az önmagunkról való emlékeinkben játszik szerepet.
Cajan szerint az agy motoros kérge úgy viselkedett, mintha a hipnotizőr szavait - "nehéz a karod, nem tudod megemelni" - szó szerint venné, ezért nem továbbítaná a kar felemelésére irányuló utasítást.
A vizsgálatban tizenkét önkéntes agyát pásztázták, miközben egy feladat részeként egyik vagy másik kezükkel időnként egy gombot kellett megnyomniuk. Egyes feladatoknál hipnotizálták őket, és azt sugallták nekik, hogy bal karjuk nem mozdul. Hat további résztvevő hipnotizálás nélkül, csak mímelte, hogy nem mozdul a karja, miközben az ő agyműködésüket is letapogatták.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
