Elhunyt Claude Lévi-Strauss

A strukturalista mozgalom fő teoretikusa 1908-ban Brüsszelben született. Leghíresebb könyvét, az 1955-ben megjelent önéletrajzi ihletésű Szomorú trópusokat a XX. század egyik legjelentősebb műveként tartják számon.

1935-től a São Pauló-i egyetemen a szociológia professzora volt, s közben jelentős terepmunkát folytatott az amazóniai indiánok között. 1942-től New Yorkban, 1945-től az 1990-es évek elejéig Párizsban tanított vallásetnológiát, vallásantropológiát és szociológiát, miközben a francia strukturalista mozgalom elismert, az irányzat módszertanát általános igénnyel is megfogalmazó vezéralakja lett.

A nagy presztízsű párizsi College de France kutató tanáraként Claude Lévi-Strauss volt az első antropológus, akit tagjai közé választott 1973-ban a Francia Akadémia.

Lévi-Strauss alapvető tudományos problémája a vallási valóság és a mögötte megbúvó emberi gondolkodás szerkezetének alakulása a primitív népeknél, írja a Wikipedia. Először az archaikus társadalmak nyelvi és kommunikációs rendszerét vizsgálta, tudattalan logikai struktúrák nyomait felfedezve azok szerkezetében. Ebből építette fel a „vad gondolkodás” fogalmát, amely a régiek gondolkodását egy asszociációs és metaforikus logikára és az arra épülő mágikus-totemisztikus magatartásra, mint az ősi vallás formájára vezette vissza.

Az archaikus gondolkodásról és a vallási valóság őstörténetéről vallott nézeteinek összefoglalását végül a mitológiákról írott, elsősorban amerikai indián anyagot feldolgozó könyvsorozatában írta meg, azt a tézisét támasztva alá, hogy a mítoszok nyelve egy olyan ősvallás kommunikációs valóságára utal, amelyben a valóság és annak grammatikai interpretációja sajátos logikán kívüli kapcsolatban van egymással.

A tudós 2008. november. 28-án ünnepelte 100. születésnapját.