Amikor a rohammentő valakit sürgősséggel kórházba szállít, nemcsak a beteg van veszélyben, hanem nyugodt munkanaphoz képest az ügyeletben lévő orvos infarktuskockázata is jelentősen megnő.
Nemcsak az van veszélyben, akit a szirénázó mentő kórházba szállít, hanem az ügyeleti munka miatt az ott dolgozók is – derült ki egy tudományos vizsgálat eredményéből, amit az Európai Szívgyógyász Társaság folyóirata ismertetett.
Michael Joannidis és munkatársai harminc kollégájuk egészségi állapotát követték 24-órás szolgálatok során, folyamatosan. A vizsgált doktorok valamennyien egészségesek voltak, többségük férfi, átlagos életkoruk 35,5 év. A sürgősségi ügyelet az európai rendszernek megfelelően a nyolcórás munkanap után kezdődött, és másnap reggelig tartott.
A doktorok a vizsgálati napon úgy dolgoztak, hogy szívműködésüket folyamatosan, EKG-műszerrel rögzítették, és vérnyomásukat is rendszeresen mérte az automata. A nap kezdetén és végén is részletes laboratóriumi vizsgálat történt. Az ügyeletes orvosok EKG-felvétele igazolta, hogy éjjel és nappal egyaránt gyakrabban volt a szívműködésük szabálytalan. A vérnyomás is megemelkedett és az egész ügyeleti időben magasabb volt, mint a szokásos munkanapon.
A kedvezőtlen stressz hatását bizonyította azoknak a hormonoknak a fokozott termelődése, amelyek a fokozott feszültséget, izgalmat jelzik. A laboratóriumi leletben a gyulladásra utaló eltéréseknek az az emelkedett szintje látható, amely az érelmeszesedéses folyamatnak, a koszorúér-betegségnek a jelzője. Az Innsbrucki Egyetem munkacsoportja most adatokkal igazolta, hogy a nagy pszichés feszültséggel járó, ugyanakkor fizikailag is megterhelő, 24-órás ügyeleti időszak mérhetően fokozott terhelést jelent az orvos szervezetének.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
