Egy nicaraguai hal rákapcsolt az evolúcióra

A tóban élő halaknak mindössze száz generációra és ugyanennyi évre volt szükségük ahhoz, hogy egy teljesen új tulajdonságot hozzanak létre megjelenésükben: nagyon vastag ajkaikat. Azok a modellek, amelyek a fajok evolúciójának gyorsaságát próbálják felbecsülni, azt mutatják, hogy egy-egy új tulajdonság kifejlesztése akár tízezer generációt is igénybe vehet, ilyen gyorsaságot viszont, amilyet most Nicaraguában figyeltek meg a tudósok, halaknál még sohasem láttak.

Axel Meyer, a németországi Konstanzi Egyetem kutatója és csapata szerint a telt ajkakkal rendelkező halak más ökológiai környezetben élnek, mint normál jellemzőkkel bíró fajtársaik, annak ellenére, hogy mind ugyanabban a vulkanikus krátertóban élnek, amely 1800 évvel ezelőtt jött létre. Teljesen mások a táplálkozási szokásaik és nem is párosodnak egymással, bár a laboratóriumi kísérletek azt mutatják, hogy gond nélkül képesek lennének utódokat nemzeni. Meyer szerint az, hogy természetes körülmények között egyáltalán nem keverednek, azt jelzi, hogy hamarosan két külön fajjá válnak.

A faj új variánsa keskenyebb, hegyesebb fejjel rendelkezik, ami kiválóan alkalmas arra, hogy rovarokat és lárvákat halásszon ki a tó fenekén található vulkanikus sziklák üregeiből, telt ajkaikat pedig arra használják, hogy megkönnyítsék a vadászatot az éles sziklák között, mintegy párnaként alkalmazva azt. Keskenyebb ajkú társaiknak erősebb állkapcsuk és több foguk van, amikkel azoknak a csigáknak a házait törik fel, amelyekkel táplálkoznak.

"Nagyon ritka lehetőség, hogy a tudósok ilyen fiatal fajokat a kettéválás folyamata közben tudnak megfigyelni" - mondta el Todd Streelman, az atlantai Georgiai Technológiai Intézet munkatársa, aki szintén a halak evolúcióját tanulmányozza. "A mostani megfigyelés szépen illeszkedik ahhoz a kilencvenes években megfogalmazott elmélethez, mely szerint egyes fajok akkor is képesek felgyorsított evolúciós folyamatokra, ha hasonlóak az életkörülményeik" - mondta el a kutató.