Zavart keltett az innovációs alap befagyasztása

Takarékoskodik Európa több állama, Németország például 2014-ig 80 milliárd eurót takarítana meg, ebből 11 milliárdot már 2011-ben. Az intézkedések az élet és a gazdaság valamennyi területére kiterjednek, három területre viszont 12 milliárd euróval többet szánnak 2013-ig. Ide tartozik a kutatás-fejlesztés és az oktatás is. Nicolas Sarkozy francia elnök korábban azt nyilatkozta, hogy az államháztartási hiányt úgy is lehet növelni, hogy az ország feléli a jövőjét, és úgy is, hogy a jövőbe, a kutatásba és fejlesztésbe fekteti a pénzét. Ezeket a területeket mindenki a gazdasági fellendülés motorjának tartja, még a frissen beiktatott Köztársasági Elnök Schmitt Pál is kitörési lehetőségként említette a tudásalapú társadalmat és az innovációt.

Magyarországon más irányú folyamatok vették kezdetüket, és ezek miatt jelentősen fokozódhat lemaradásunk a globális innovációs versenyben. Korábban megjelent, hogy a kormány 16 milliárd forint, még nem folyósított támogatást zárolt a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapnál, továbbá elrendelt egy felülvizsgálatot, amelynek célja a források egy részének átütemezése. A kormány részéről Cséfalvay Zoltán, az NGM államtitkára korábban azt nyilatkozta a Világgazdaságnak, hogy „ez a zárolás abszolút nem jelenti azt, hogy a kormány ne tartaná fontosnak a kutatás-fejlesztést és az innovációt”.

Fokozódó helyzet

Magyarország a feltörekvő gazdaságok között is elmarad a kutatás-fejlesztési ráfordítások terén, és a stratégia hiánya befagyaszthatja a hazai innovációs folyamatokat. Az amúgy is forráshiányos egyetemi és akadémiai kutatóhálózatot pedig már rövidtávon is ellehetetleníti. Az egyetemi tanszékek ugyanis bevételük - illetve a kutatók fizetésének - nagy részét már ipari együttműködésekből, cégeknek végzett kutatásokból fedezik. Ha a cégek nem jutnak hozzá az innovációs támogatáshoz, nem lesz miből kifizetni a kutatókat.

Cséfalvay Zoltán szerint a bennmaradt összeg csak a még nem hirdetett pályázatokat érinti. Forrásaink szerint azonban a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapban egy ilyen mértékű zárolás nem valósítható meg a már futó projektek támogatásának megszüntetése vagy átütemezése, a pályaművek befogadásának szüneteltetése és a korábbi felhívások visszavonása nélkül. Úgy tudjuk, hogy a szóban forgó 16 milliárdból 10 milliárd korábban megnyert pályázatok idei évre eső része, és nagyjából 1 milliárd forint megy el különböző tagdíjakra. Például arra, hogy a magyar kutatók külföldi szakcikkeket tudjanak olvasni, adatbázisokhoz férjenek hozzá, és az intézetek a nemzetközi kutatóhálózatok tagjai maradjanak.

Mivel a magánvállalkozásoknak jelentős önerőt kell biztosítaniuk az NKTH által finanszírozott projektekhez, perek sorozata indulhat a Magyar Állam ellen, amely jelentősen meghaladja az ágazatban elérni kívánt megtakarítás mértékét. Az már csak hab a tortán, hogy az Innovációs Alap pénzfelhasználási tervén csak a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács jóváhagyásával lehet módosítani, ez viszont még hiányzik.

Időközben a Hivatal honlapján megjelent közlemény szerint az NKTH és a közreműködő szervezetei sem papír, sem elektronikus úton nem fogadnak pályaműveket június 29-e után. Jól mutatja az NKTH zavarodottságát, hogy a pályázati naptár szerint a a korábban kiírt NKTH-Shenzeni TéT felhívás beadási határideje június 30-ára esik.

Fejlesztenek máshol

Ez a zavarodottság érezhető abban is, hogy sem a kormány, sem az NKTH nem kezdeményezett tárgyalásokat a szakmai szervezettekkel. Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke elmondta, hogy a közlönyben olvastak az intézkedésről, és azóta sem keresték meg őket. "Nyilvánvaló, hogy ennek az elvonásnak nagyon komoly következményei lesznek, és aránytalanul nagy kárt okoz. Akinek most van elindítandó fejlesztési projektje, annak most van szüksége támogatásra." Hiába lenne jövőre kétszer nagyobb támogatási forrás, az innováció nem úgy működik, hogy akkor jövőre kétszer több fejlesztési ötlet is lesz. Jövőre Magyarország lesz az Európai Unió soros elnöke, és Szabó Gábor szerint nehéz lesz elmagyarázni, hogy hazánk a fejlett országokkal ellentétes irányban halad.

További probléma, hogy a kimaradó támogatás miatt elmennek a fejlesztők. Akkor is, ha a munkaadójuk egyébként nem akarja elbocsátani őket - meg akarják valósítani az ötletüket. "Saját tapasztalatból tudom, hogy egy fejlesztőcsapat összerakása akár 4-5 év is lehet, de csoport egyetlen hónap alatt szétesik, ha nem tud dolgozni." - mondta Szabó Gábor.

Különösen rossz helyzetbe kerülhet a magyar biotechnológiai ipar, amely sokkal több erőforrást igényel, mint az informatika. Duda Ernő, a Magyar Biotechnológiai Szövetség elnöke elmondta, hogy Magyarországon évről évre 50 százalékkal nő a biotech ipar, a cégek száma öt év alatt megtízszereződött. Nagyon sok a fiatal cég, amelyek erősen függnek a pályázati rendszertől,  több mint száz céget érinthet az innovációs keret zárolása.

"A legfontosabb a rendszer kiszámíthatósága. Egy kis cég nagy kockázatot vállal, amikor felvesz egy frissen végzett kutatót, vagy hazahoz egy tapasztalt tudóst külföldről. Miközben nincs még bevétele, ügyfele, előfordul, hogy egy fejlesztés öt vagy tíz évet igényel. Sokáig kell pénzt pumpálni beléjük, és ha váratlanul elzárják a forrásokat, akkor leáll a munka." - mondta Duda Ernő.

Beragadt papírok

Forrásaink szerint annyira befagyasztották a pályázatokat, hogy még a kiemelt kutatási projekteket támogató Nemzeti Technológia Program eredményhirdetésére sem került sor, noha úgy tudjuk, a támogatásra javasolt projektek listája 2 hónapja az NKTH elnökének, Csopaki Gyulának az asztalán hever. A korábbi Nemzeti Gazdasági és Fejlesztési Miniszter pedig több alkalommal felszólította az NKTH elnökét a pályázati eredmények kihirdetésére.