Jenő
3 °C
8 °C

Csecsemő őserszényesek csontjaira bukkantak

2010.07.16. 16:36
Tizenötmillió évvel ezelőtt élt erszényesek maradványaival telezsúfolt barlangot fedeztek fel Ausztráliában. Az őskori állatok a kengurukra és a koalákra is hasonlítanak.

Egy eldugott barlangban a kihalt Nimbadon lavarackorum nevű erszényes 26 egyedének igen jó állapotú koponyáját fedezték fel az ausztrál paleontológusok. "A fosszíliák nagy száma arra utal, hogy az erszényesek csordákban éltek, mint a jelenkori kenguruk is" - emelte ki Karen Black paleontológus, a kutatócsoport vezetője.

"Nagyon izgalmas felfedezés, hiszen kontinensünk múltjába enged bepillantást, és minden képzeletet felülmúlóan fura állatokat ismerhetünk meg" - hangsúlyozta Mike Archer, a University of New South Wales paleontológusa, a tanulmány társszerzője.

A paleontológusok 1990 óta folytatnak ásatásokat az UNESCO világörökségi listáján szereplő Riversleigh őslénylelőhelyen. Az első Nimbadon-koponyára három évvel később, 1993-ban bukkantak. A mostani felfedezéssel kapcsolatban azt emelik ki a szakemberek, hogy milyen sok jó állapotban megőrződött fosszília került elő.

Mindazonáltal rejtély, hogy hogyan kerültek az erszényesek a barlangba. Egyes feltételezések szerint nem vették észre a barlang növényzet takarta bejáratát, beleestek, és vagy halálra zúzták magukat, vagy csapdába esve később pusztultak el.

Kicsi ősi erszényesek

A Nimbadon lavarackorum koponyái, beleértve az anyjuk erszényében rejtőzködő kicsinyek csontjait, tanulmányozhatóvá teszik az állatok egyedfejlődését. A leletek tanúsága szerint az arckoponya csontjai fejlődtek ki elsőként, lehetővé téve a kicsiknek a táplálkozást.

"Ez azt bizonyítja, hogy a Nimbadon lavarackorum kicsinyei nagyjából úgy fejlődtek, mint a kis kenguruk: az újszülöttek igen fejletlenül, gyakorlatilag embrionális állapotban jöttek a világra. Egyedfejlődésük a születés után az anyaállat testén kívül, az emlőket körülvevő bőrredőben, az erszényben folytatódott" - magyarázta Black.

A Nimbadon lavarackorum egy másik jelenkori erszényessel, a koalával is hasonlatosságot mutat. A fosszíliák tanúsága szerint nagy karmaik voltak, amelyek segítségével felmászhattak a fákra, mint teszik ezt a koalák.

Liz Reed, az ausztrál Flinters Egyetem paleontológusa szerint, aki nem volt részese a kutatásnak, igen jelentős őslénytani felfedezésről van szó. "Igen ritkán adatik meg, hogy egy ilyen állat teljes csontvázát sikerül megtalálni, de még ritkább, amikor különböző korú egyedek kerülnek elő. Ily módon sok mindent megtudhatunk az egyedfejlődésükről, szokásaikról, egy csomó olyan dologról, amelyeket általában képtelenek vagyunk megállapítani a fosszíliák tanulmányozásakor" - emelte ki.