Jenő
3 °C
8 °C

Nem talál magyarázatot a NASA a termoszféra összeomlására

2010.07.16. 16:45
2008-2009-ben, a naptevékenység minimumának idején, amikor a napszél és a Napból kiinduló elektromos viharok aktivitása 100 éve nem látott szintre esett vissza, a Föld atmoszférájának egyik felső rétege, a termoszféra gyakorlatilag összeomlott – jelentették be a NASA kutatói.

Ez a jelenség ismert a fizikusok előtt, amikor csökken a naptevékenység, a termoszféra vastagsága lecsökken – csakhogy most a naptevékenység által indokoltnál két-háromszor erősebb volt a hatás. Magyarázat egyelőre nincs, de aggodalomra nincs ok, a naptevékenység erősödésével a termoszféra is újjáépül.

A termoszféra a Föld atmoszférájának öt rétege közül a legvastagabb, és a felszíntől számolva az utolsó előtti. Felette már csak a nagyon ritka gázt tartalmazó exoszféra van, az után pedig a bolygóközi tér következik. A termoszféra a felszín felett 85 és 500 km közti magasságban helyezkedik el, itt keletkezik a sarki fény, itt kering sok műhold, és a nemzetközi űrállomás is.

Ez a légköri réteg nyeli el az extrém ultraviola sugárzás (EUV) fotonjait is, amitől, erős naptevékenységi periódusokban a hőmérséklete 1000 Celsius-fok fölé is emelkedhet (innen kapta egyébként a nevét is). Amikor az EUV-sugárzás felmelegíti, a termoszféra kitágul, amikor alábbhagy a Nap aktivitása, akkor összemegy.

A Nap aktivitásának 2008-2009-es minimuma idején ez az összeesés sokkal nagyobb volt, mint azt pusztán a naptevékenység indokolta volna. A NASA fizikusainak a Geophysical Research Letters szaklapban megjelent tanulmánya szerint az elmúlt 43 évben (azóta mérik a termoszféra jellemzőit) nem tapasztaltak ilyen extrém jelenséget a légkörben.

A termoszféra összeomlására magyarázat lehet a légkörben a szén-dioxid koncentrációjának emelkedése, de a számítások szerint ez csak nagyjából 10 százalékkal járult hozzá a légköri réteg vékonyodásához. A Napból érkező EUV-sugárzás nagyjából a 30 százalékáért felel, 60 százaléknak pedig még nem találták meg az okát a kutatók, de azt sejtik, hogy a klímaváltozás tehet arról valamiképpen, hogy a termoszféra érzékenyebben reagál a sugárzásra.

A termoszféra változásainak méréséhez a műholdak pályaadatait használják fel. Több mint ötezer műhold adatai állnak rendelkezésre, 200 és 600 km közötti magasságból, 1967 óta. Ezekből részletes információk nyerhetők a termoszféra sűrűségéről, hőmérsékletéről és nyomásáról.